Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)
32 tartása mellett adassanak át az örökösöknek, szintén helyt adni kellett, mivel a nöt özvegysége tartamára a lemenő örökösök létezése esetén is a közszerzeményi javakbani haszonélvezeti jog megilleti, mivel továbbá egyrészt a válaszirathoz 5—7 alatt mellékelt okmányokkal a leltári ingók és ingatlanokra vonatkozólag az, hogy emiitett ingók és ingatlanok nem közszerzeményi vagyonok, a telekkönyvi állás és alperesek tagadása ellenében beigazoltnak nem tekinthető ; de különben is a hagyatéki iratokhoz 7 alatt egyszerű másolatban csatolt s valódiság tekintetében nem kifogásolt hitbéri szerződvényben foglaltak szerint örökhagyó halála esetére ennek minden vagyonában a haszonélvezet, illetőleg annak háboritlan használata kiköttetett, miből folyólag felperesek keresetük ama részével, hogy az örökhagyó hagyatékául megállapítandó ingó és ingatlanok birói árverésen eladatván, az egy-egy negyedrész érték kezükhöz kifizettessék, elutasitandók. A fenébb emiitett hitbéri szerződvény értelmében I. r. alperes részére a hitbér 200 ezüst forintban állapíttatván meg, nevezett alperes részére ama viszonkereseti kérelméhez képest a 200 ezüst forint törvény szerint a hagyaték ellen megállapítandó volt. A hitbér után kamatok megítélése iránti viszonkeresetnek azonban helyt adni nem lehetett; mert a hagyaték, melyből a hitbér kifizetendő lesz, özvegysége tartamára úgyis elsőrendű alperest illeti. Végül a leltár 1—7. tételszám alatti teihek a hagyaték ellen szintén megítélendők voltak, mivel azoknak fenállása és részben az özvegy által történt kifizetése okmányokkal igazoltatott. A perköltségek, tekintettel a per körülményeire és a perben álló felek rokoni viszonyára, kölcsönösen megszüntetendők voltak. A budapesti kir. itélő tábla következőleg itélt: Az elsőbiróság ítéletének felebbezett azon része, melylyel felperesek az örökhagyó hagyatéki vagyonának elárvereztetése és örökrészüknek kiadatása iránti keresetükkel elutasittattak, továbbá, melylyel elsőrendű alperes viszonkeresete részben megítéltetett, helybenhagyatik azon változtatással, hogy elsőrendű alperes részére megítélt 200 ezüst forint hitbéren felül örökhagyó hagyatékának terhére csak 393 frt 55 kr. állapittatik meg, és hogy V. Antalnak 400 frt tőke követelése után járó kamatok elsőrendű alperest mint