Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

10 gon kivül születettnek elismert gyermeke, elsőrendű alperes K. Imre, bár örökhagyónak leszármazója, törvényes örökösödési joggal nem bir, mert felperes örökhagyó K. Katalinnak néh. V. Jánossali házasságából származott törvényes gyermeke, s mint ilyennek örökösödési jogát a törvénytelen ágyból származott elsőrendű alperes nem csorbíthatja. Ennélfogva elsőrendű alperes örökhagyó után törvényes örökösödési joggal nem birván, s felperes mint egyedüli leszármazó törvényes gyermeke egyedül levén hivatva az egész hagyatékbani öröklésre, az országb. értek. 7. §-a szerint a kötelesrészt az egész hagyatéknak fele képezi. Minthogy pedig örökhagyó K. Katalin által alkotott végrendelet felperesnek 1000 frtot rendel elsőrendű alperes által fizettetni, mely összeg azonban a hagyatéki vagyon nem kifogásolt s alapul elfogadott leltári becsértéke 7705 frt 50 kr. fele részének meg nem felel, felperesnek kereseti kérelméhez képest a köteles része fejében hagyományozott 1000 frtot az egész hagyaték fele értéke, azaz 3852 frt 75 krra kiegészíteni s ebben alpereseket a nem kifogásolt egyetemleges kötelezettséggel marasztalni kellett. Alperes részérőli azon érvelés, hogy az országbírói értek. 7. §-a szerint-a szülő csupán leszármazó egyenes örököse fenlétében van végrendelkezési jogában korlátozva, s igy elsőrendű alperes is mint leszármazó örökös törvényes örökösödésre jogosult levén, a köteles rész kiszámításánál két örökös fenléte veendő alapul, bírói figyelembe nem jöhet, mert az országb. értek. 7. § a szerint a kötelesrész felét teszi annak, a mit a leszármazó örökösök örökhagyó után ennek végrendelet nélküli halála esetén öröklenének; már pedig az országb. értek. 9. §-ának intézkedéséhez képest végrendelet nem létében az örökhagyónak minden vagyona csupán a törvényes leszármazó örökösökre száll, s igy végrendelet hiján elsőrendű alperes nem is örökösödvén, a köteles rész kiszámításánál az ő törvényes osztályrésze, mint nem létező, nem is szerepelhet. Az örökhagyó halála napjától számított haszonvételekhez örökrésze után az örökösnek joga levén, azok ez okból voltak felperes javára megítélendők ; ellenben a perköltségek a vérségi összeköttetésnél fogva kölcsönösen megszüntetendők.