Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

269 Ezen értesités nélkül azonban engedmény harmadik jóhiszemű személyek ellenében érvénynyel nem bir, mert annak hiányában, a mint az adóst képviselő pénztár a követelt összeg felvételére csak a végrehajtást szenvedőt tekinthette jogosítottnak, ugy min­den harmadik személy azon összegre, mint végrehajtás szenvedőt illető követelésre érvényes zálogjogot szerezhetett. Minthogy e szerint felperes az engedmény által a kérdéses összegre csak követelési, de dologi jogot nem nyert, keresetével el kellett utasitani. A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla ítéletének megváltozta­tásával, az elsöbiróságnak ítélete hagyatik helyben. Indokok: Érdemileg a másodbir. ítélet megváltoztatásával az elsöbiróságnak ítéletét kellett helyben hagyni, mert a követelés tulajdonjoga az engedmény által már az engedményes tulajdonává válván, a mennyiben felperes a B. alatti közjegyzői okirattal bebizonyította, hogy végrehajtást szenvedő K. Ignácz azon köve­telését, mely alperes részére az 1883 május 19-én 4083. sz. vég­zéssel végrehajtásilag lefoglaltatott, már 1883 február hó ' 24-én ruházta át engedményileg felperesre, arra nézve tulajdoni igénye jogosultnak tekintendő annyival is inkább, mert az engedménynek állított szinlegessége nem bizonyittatott, és mert a kir. adóhivatal értesítésének elmulasztása csak azon jogkövetkezményt vonná maga után, hogy ha a követelés már másnak fizettetett volna ki, ezért a kir. adóhivatal további felelősséggel nem tartoznék, de ezen mulasztás a tulajdoni igény érvényességére befolyással nem lehet. 147. A főeskü általi bizonyítás korlátai. — A per körülményei­nek szabad mérlegelése. — Polg törv. rendt. 221. és 225. §§. I. (1884 május 18. 8097. sz- a0 A budapesti kir. /szék : Ha alperes a főesküt arra leteszi, hogy felperes alperesnek 1868. évben 40,000 frt kölcsönt nem szerzett, és hogy alperes felperesnek ebbeli fáradozásai fejében 3000 frt dijt fizetni magát nem kötelezte, az esetben felperes kere­seti követelésével elutasittatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom