Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

i58 elsöbirósági ítéletet azért kellett megváltoztatni, mert a kérdéses végrehajtás közjegyzői okirat alapján lett elrendelve, alperes pedig a tárgyalás folyamán beismerte, miszerint felperesek a keresetben érintett 1643 frt 30 krt, habár a visszakövetelhetési jog fentartásával, a kérdéses végrehajtás elrendelése, illetve a végrehajtást elrendelő 1509/1881. számú végzésnek kézbesítése után fizették ki alperes kezébe ; kétségtelen tehát, hogy a történt fizetés oly ténykörülménynek és ez utóbbi oly időben felmerültnek veendő, hogy ennek alapján az idézett tcz. 30. §-ának 6. pontja értelmében helye van a kérelmezett megszüntetésnek, stb. A m. kir. Curia: Az 1881 : LIX. tcz. 39. §-nak 0) pontja alapján mindkét alsóbb bírósági ítélet megsemmisíttetik és az elsőbiróság a pernek szabályszerű elintézésére utasittatik. Mert jelen esetben a megszüntetési kereset az 1881 : LX. tcz. 30. §-ának c) pontja alapján azon okból indíttatván, mivel felperesek a közjegyzői okiratból kifolyó kötelezettségüknek állítólag a végrehajtás elrendelését megelőzőleg eleget tettek, de az 1874: XXXV. tcz. 113. §-a értelmében kifogásukat nem érvényesíthették, azon körülmény, hogy felperesek a végrehajtás további folyamának f ( megakasztása végett a tartozási összeget feltételesen még egyszer lefizették és hogy ennélfogva a végrehajtás tényleg nem folytattatik, teljesen közönyös, tehát az elsőbiróság által csak az lett volna mérlegelendő, vajon felperesek kereseti állításukat bebizonyitották-e vagy sem ? Mert továbbá, ha a fenebbi alapon a végrehajtás megszűntnek mondatik ki, ennek az 1881: LX. tcz. 40. §-a értelmében az leendvén ugy is jogi következménye, hogy felperesek az alperesnek beismerése szerint is a végrehajtás megelőzése, illetőleg megakasztása végett lefizetett 1643 frt 30 krt visszvégrehajtás utján visszakövetelhetik, azon körülmény, hogy felperesek az ezen összeg iránti kereseti kérelmüket a tárgyaláskor elejtették, szintén befolyástalan ; a másodbiróság tehát az által, hogy a keresetnek, annak kérelmével ellentétben, az 1643 frt 30 kr. lefizetése alapján adott helyt, az elsöbirósági ítéletet egyrészt nem felperesek előnyére, hanem hátrányára változtatta meg, másrészt pedig a jogalapnak téves felcserélésével az Ítélet hozatalánál szintén oly szabálytalanságot követett el, mely az ügy alapos eldöntését lehetetlenné teszi.