Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

Lap 42. Illetőségi összeütközés örökösödési ügyben— — .-- ,~ --- 79 46. Ha a férj a vagyont közösen osztatlan állapotban élvezte a nél­kül, hogy a közös vagyon jövedelmének reá eső részét akár pénz­ben, akár terményekben követelte és magának kiszolgáltatta volna, özvegyi joga alapján a nő is csak a közös háztartásban s gazdál­kodásban gyakorolhatja a közös haszonélvezetet és eként nincs jogosítva a közös vagyon jövedelmének első férje jutalékára eső részét a közös háztartáson kivül követelni - ... — --- — — 83 61. Az örökösök javára a várományosi jog feljegyezve lévén, ugyanők telekkönyvileg érdekelteknek s felfolyamodás beadására jogosítot­taknak tekintendők- --- — ... ... --- --. --- —- -— Ili 107. A «lényegileg» megfelelő végrendelet fogalomme^határozásához 192 127. Ha a vevő fentartotta magának azon jogát, hogy «praevaricatio» esetében a vételárt visszakövetelhesse, a praevaricatio alatt minden jogsértés, következőképen a szerződés nem teljesítése vagy nem teljesithetése is értendő. — -— ... ... ... — ... — — 234 135. A visszahelyezés alapja csak a törvénytelen foglalás esetleg hábor­gatás lehetvén: kötelessége annak, ki magát visszahelyeztetni kéri, bizonyítani a maga valóságos és törvényes birtokát, vagyis azt, hogy akkor, midőn a foglalás történt, ő, t. i. a panaszos maga vagy oly jogelőde, kinek birtoklását törvény szerint folytatni jogositva van, tettleges birtokban volt. - Özvegyi jog. — Oly esetben, midőn az özvegy elhal, a leányok pedig férjhez mentek, utóbbiak beruházási és egyéb követeléseik megnyerése végett, az eddigi törvényes gya­korlat és fenálló döntvények értelmében jogaikat nem visszahelve­zési, de külön uton indítandó perrel szorgalmazhatják --- ... 248 145. A ptsnak 550. §-a csak az aláírások valódiságának mikénti bizonyí­tásáról rendelkezvén, nem foglal magában szabályt azon egyéb fontos mozzanatokra is, a melyek a végrendeletek alkotásánál elő­fordulnak és csak azon egyetlen egy esetben alkalmazható, ha a végrendelkező már egy előre irásba foglalt végrendeletet készen vinne a királyi jbirósághoz, a végett, hogy aláirásának valódisága hitelesíttessék, de nem alkalmazható azon esetben, ha a végrendel­kező akaratát a jbiró előtt kívánja nyilvánítani és ott kivánja irásba foglaltatni. Jóllehet tehát az 1878: XXXV. tcz. 25. §-a szerint a jbiró azon esetekben, a melyekben a kir. közjegyző helyett okira­tok fölvételére van jogositva, a bíróságokra nézve fönálló szabá­lyok szerint jár el: ebből még nem következik az, hogy a végren­delkezések fölvételénél is csupán a ptrts. 550. §-ában foglalt sza­bályt köteles megtartani, ... — ... __. __. ... ... 265 149. A hagyatéki vagyon eredetének befolyása a felmenő- és az oldal­rokonok örökösödésére. — Ideigl. törv. szab. 10., 11. 5-- —- --- 272

Next

/
Oldalképek
Tartalom