Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VII. kötet (Budapest, 1884)

54 levén, döntő kérdésnek csak az volt tartandó, vajon tekintettel arra, hogy a czégtag életében a társtagoknak joguk volt a keresk. törv. 107. §-a alkalmazását választani, megmaradt-e ezen joguk a keresk. törv. 98. §-ával szemben az egyik czégtag halála után is ? E részben a most idézett szakasz intézkedése nem oly feltétlen, hogy az függetlenül a felszámolásra vonatkozó egyéb törvényes intézkedésektől kizárólagos alkalmazást nyerhetne, és nem oly átalános, hogy a magán-hitelezők által korlátlanul igénybe vétethetnék, minélfogva a magán-hitelező több jogot mint a mennyi a 107. §-ban a társtagok részére biztosítva van, nem gyakorolhatván, a társtagi vagyonból adósának járó illetmény készpénzbeli kielégítésének elfogadását jogosan meg nem tagadhatja, s egyátalán a czég feloszlását a keresk. törv. 101. §-a ellenére felmondás nélkül nem követelheti, mihez képest, tekintve, hogy alperesek azon kijelentése, miszerint a keresk. törv. 105. és 106. §-ai kedvezményét igénybe veszik, s néh. H. Henrik volt czégtagnak készpénzbeni kielégítését választják , a magánhitelezőt is kötelezi, tekintve továbbá, hogy felperes beismerte, miszerint felmondást nem eszközölt, őt keresetével elutasítani kellett A budapesti kir. ítélő tábla felperes felebbezése folytán 1883. évi febr. 21-én 5827. sz. a. következő Ítéletet hozott: Az elsőbiróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok : A keresk. törv 98. §-ában felállitott azon átalános jogszabály alól, miszerint a közkereseti társaság az idézett §-ban felsorolt esetekben ipso jure feloszlik, ugvanazon törvén} 102., 103. és 107. ^-ai kivételt képezvén, a ker. törv. 98. §-ának rendelkezését az ott felsorolt jogi természetükre nézve egymástól lényegesen különböző összes esetekre feltétlenül (absolut) kötelezőnek tekinteni nem lehet. A keresk. törv. 102., 103. é.-, 107. fainak kivételes intézkedéseiből ugyanis önként következik, hogy mindazon esetekben, midőn a társaság feloszlásának oka egyes társasági tagnak személyében rejlik, a társaság teljes feloszlásának nem szükség szerint kell bekövetkezni ; a mennyiben a társaság többi tagjainak maga a törvény módot nyújt, és jogot ad arra, hogy ily esetekben a társaságnak teljes feloszlása helyett annak csupán részbeni feloszlását választhassák, és hogy az illető társasági tag igényeinek