Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VII. kötet (Budapest, 1884)

21 Porumbákon korcsmárlási jogot gyakorolt 1848. év előtt is, még pedig 10 évvel előbb és azóta folytonosan gyakorolta jogelődje, és a per rendén bizonyította a kihallgatott tanuk által, mely ténykörülmény a törvénykrendt. 290. §-a szerint teljesen be van bizonyítva. így miután ő mint nemes ember, mely állapotja tagadva nem volt, a korcsmárlási jogot 1838-tól fogva a kereset beadásáig, 1881. évi június 16-ig, tehát 40 éven tul birja, a polg. törvénykönyv 1472. és 1493. §§-ai alapján elbirtokolta; mivel a korcsmárlási jog a magán birtok tárgyát is képezi és mivel alperes a polg. törvénykönyv 1477. §-a szerint azon leghosszabb elbirtoklási időnél a jogszerű czimet nem tartozik kimutatni. Az elbirtoklás e szerint alperes javára megállapittatván, a kir. kincstár keresetével elutasítandó volt; mert a régi hazai törvények dispositiói nem forgathatják fel a törvényes elbirtoklás által megállapított jogokat, melyek azon törvények hozatala után keletkeztek és a mely jogok, a hatályban levő törvények által elismertetnek és védelmeztetnek. Az elbirtoklás mint szerzésmód alperes javára megállapítható, mert ő, illetőleg jogelődje, mikor az elbirtoklás kezdetét vette, arra személyes képességgel birt, mivel nemes volt és a tárgy is alkalmas az elbirtoklásra ugy a régi erdélyi törvények, valamint a hatályban levő polgári törvk. szerint. Az elbirtoklás mint szerzési mód alperes javára megállapítandó volt, mert az osztr. polg. tkv. az erdélyi részekben hatályban van 1853 szept. i-étől kezdve és hatályossága továbbra is fentartatott az alkotmányos magyar országgyűlésnek 1868: XLIII. tcz. 12. §-a által és így a most eldöntendő egyes magánjogi perekben ezen törvénykönyv szabályai szerint kell ítélni, az 1869. évi, a birói hatalomról szóló IV. tcz. iq. §-a alapján. A felperes kir. kincstár által bemellékelt 23,244/877. sz. belügyministeri rendelet, mely egy vitás közigazgatási ügyben más felek között hozatott, ezen per elbírálásánál irányadó nem lehet, épen a hivatolt 1869: IV. tcz. 19. §-a szerint, valamint a későbbi 1881 : LIX. tcz. 4. §-a szerint, mert a bíróságok által eldöntendő ügyeknél csakis a m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék elvi megállapodásai lehetnek irányadók, stb. A marosvásárhelyi kir. itélő tábla : Az eljáró kir. törvényszéknek Ítélete megváltoztattatik és az elbirtoklási indok elvetésével, a felperesi kereseti jog megállapíttatik : mihez képest az