Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VII. kötet (Budapest, 1884)

iS A budapesti kir. itélö tábla : Az elsöbirósági ítélet indokolásánál fogva helybenhagyatik azzal a változtatással azonban, hogy a vizsgálati fogság beszámitisa indokoltnak nem találtatván, a beszámítás mellőzésével vádlott az itélet jogerőre emelkedésétől számítandó egy évi börtönre Ítéltetik. A m. kir. Curia : Mindkét alsóbb bírósági itélet a vádbeli cselekmény minősítése és a büntetés tekintetében megváltoztatik, E. János vádlott a btk. 233. §-a alapján a szemérem elleni erőszak büntette miatt mondatik ki bűnösnek és ezért 5 évi börtönre és 5 évi hivatalvesztésre ítéltetik, mely szabadságvesztésbüntetésből azonban a btk. 294. §-a szerint a kiállott vizsgálati fogság által 2 hó kitöltöttnek vétetik. A R. Anna részére megítélt kártérítési összeg, továbbá az eljárási és rabtartási költségekre nézve a másodbirósági itélet indokainál fogva helybenhagyatik. Indokok: Vádlott határozott tagadása ellenében sem a sértett félnek különben is határozatlan vallomásával, sem a törvényszéki orvosnak véleményével nem bizonyította, hogy vádlott R. Anna 11 éves leány szeméremtestébe férfitagjával behatolt, vagy a behatolást azzal csak megkísértette és ekként az erőszakos nemi közösülés bűntettét elkövette volna, minthogy egyrészt nevezett sértett fél eltérőleg az első kérdésre adott határozott feleletétől, a második kérdésre már azt válaszolta, hogy azt, a mivel őt vádlott a nadrágja és gatyája letolása után bántotta, nem láthatta ; másrészt pedig a törvényszéki orvosi véleményben, különös tekintettel azon körülménybe, hogy a nyomban orvosilag megvizsgált leányon ondószálcsák nem észleltettek és hogy hüvelytakárt nem kapott, jóllehet vádlott ilynemű nagymérvű hevenybántalomban szenvedett, annak lehetőségét is megengedte, hogy a leány szeméremtestén észlelt sérülések a kéznek ujjával is okoztattak. Tekintve azonban, hogy vádlott maga beismeri, hogy a 1 1 éves és aként akarata nyilvánítására tehetetlen leánynak szeméremtestébe ujjával behatolt, azon védekezése pedig, hogy ez csak véletlenségből történt volna, a dolog természete szerint is valótlannok mutatkozik, eze-n tette a btk. 233. §-a szerint a szemérem elleni erőszak bűntettét képezvén, ebben volt bűnösnek kimondandó és e miatt figyelemmel arra, hogy enyhítő körülmény mellette fel nem hozható, míg ellenben igen nyomós sulyo-