Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VII. kötet (Budapest, 1884)

io4 nem megszüntetését lenne saját maga előadása szerint is. Azonban a korlátozáshoz sincsen joga felperesnek, mert alperesért tagadtatott s felperesi részről nem bizonyittatott, hogy a biharmegyei takarékpénztárból felperes mint elfogadó, Sz. József tanú mint kibocsátó és alperes ügyvéde mint forgató által kiállított váltó értéke alperesi ügyvéd által s hogv az alperesi követelésbe számítással vétetett volna fel. A váltón kibocsátóként szereplő és igy érdekelt Sz. József tanú azon vallomása, hogy a pénztárnoknál a váltó azért hagyatott, hogv azt alperesi ügyvéd kezéhez fizesse, ennek alperesi ügyvéd kezéhez jutását és az alperes követelésébe lett fordíttatását nem bizonyítja, stb. A budapesti királyi itélö tábla: Az elsőbirósági Ítélet az 1881: LIX. tcz. 39. §-a 0) pontja alapján, az azt megelőző egész eljárással együtt hivatalból megsemmisíttetik s a kir. járásbíróság a 4873. sz. keresetnek felperes kezéhez leendő visszaadására utasittatik. Mert felperes keresetében egyidejűleg kérte alperest marasztalni és az ellenében foganatosított végrehajtást megszüntetni, maid a 751. sz. a. tartott tárgyalás alkalmával már ezen kérelmével teljes ellentétben keresetét 14.01 frt 66 kr. s járulékainak elszámolására és a végrehajtás korlátozására terjesztette ki, minthogy pedig a fenebbi elszámolás iránti peres kérdés és a végrehajtás korlátozása iránti kérelem, ugy az eljárás, mint a jogorvoslatok tekintetében egymástól eltérő (1881 : LIX. tcz., 1 88 1 : LX. tcz. 30. §.); s minthogy a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti peres kérdésből kifolyólag nem lehet azt per tárgyává tenni, hogy mennyiben számolt el felperes a közgyámi minőségben kezéhez vett vagyonról, és minthogy ezen teljesen szabálytalanul összefoglalt két peres kérdésnek együttes elbírálása már azért is lehetetlen, mert a jogorvoslatok tekintetében mindakettöre nézve a fenébb idézett törvény eltérőleg intézkedik, a kir. járásbiróság ítéletét, a fenidézett törvény 0) pontja alapján hivatalból megsemmisíteni kellett. A magy. kir. Curia: Tekintve azt, hogy az 1882 ápr. 17-iki tárgyaláskor a személyesen jelen volt alperes önmaga kívánta, hogy a felperes és közte a bíróság előtt történt számolás az ügy elbírálásánál figyelembe vétessék s az Ítélet e kérdésre is kiterjesztessék, minélfogva mindazon kifogások, melyeket ez ellen az