Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VII. kötet (Budapest, 1884)

86 Mert a midőn ama folyamodványában a zárgondnok a zár alá vett lovaknak a zárlatot szenvedőtől, szükség esetén karhatalommal is való elvételét s a maga kezelése alá adását kérelmezi: ezzel nem kér ő egyebet, mint a zárlat foganatosításának folytatását és befejezését. A zárlat foganatosítására pedig mint ezt maga sem vonja kétségbe, a szatmárnémetii kir. járásbíróság illetékes az 1881 : LX. tcz. 18. és 240. §-ainál fogva. 39Ügyvéd elleni panasz esetében az ügyvéd lakhelyének törvényszéke lévén az eljárásra illetékes bíróság, a törvény ezen intézkedése nem értelmezhető másképen, mint hogy az eljárásra azon kerületnek a törvényszéke van hivatva, melyben az ügyvéd a panasz támasztásakor lakott; lakhelyének változtatása nem vonhatja maga után a már előállott illetőség változását. (1883 november 23. "].qz. sz. a.) A magy. kir. Ctiria azon illetőségi összeütközésre vonatkozólag, mely H. Edéné s társának E. Károly Lajos ügyvéd elleni panaszos ügyében a budapesti és a szegszárdi kir. törvényszékek közt felmerült, a kérdéses panasz iránti törvényszerű eljárásra s annak eldöntésére a szegszárdi kir. törvényszéket mondta ki illetékesnek. Mert ha az ügyvéd ellen az 1874: XXXIV. tcz. 44., 46. és 48. §-aiban felsorolt kötelességszegések valamelyike miatt panasz emeltetik : az eljárásra ugyanazon törvényczikk 66. §-a szerint azon kir. törvényszék illetékes, melynek kerületében a panaszlott ügyvéd lakik. Ezen intézkedése a törvénynek nem értelmezhető máskép, mint, hogy az eljárásra azon kerületnek törvényszéke van hivatva, a melyben az ügyvéd lakott akkor, midőn a panasz ellene támasztatott. A lakhely változtatása ugyanis nem vonhatja maga után a már előállott illetőség változását. Már pedig a felterjesztett ügyiratokból kitetszik, hogy a panasz előterjesztésekor E. Károly Lajos ügyvéd Szegszárdon lakott s a pécsi ügyvédi kamarának volt tagja. Es elismerte a szegszárdi kir. törvényszék is a maga illetőségét, midőn a panasz-