Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)

288 az elsöbirósági határozatok ellen használt jogorvoslatok felett a másodbiróság rendszerint végérvényesen határoz; tekintve, hogy az ezen átalános szabály alól a körülmények által indokolt kivételek a végrehajtási eljárásról szóló 1881 : LX. törvényczikkben esetenként megjelölvék ; tekintve, hogy azon eset, midőn a másodbiróság az első bíróság határozatát nem érdemileg bírálja felül, hanem a felebbviteli beadványt visszautasítja, egész átalánosságban nem tartozik ugyan azon kivételek közé, melyekben az idézett törvényczikk értelmében a harmadbirósághoz további felfolyamodásnak van helye; tekintve mégis, hogy másodbiróságnak az elsöbiróság határozatát érdemileg felülbíráló, vagy a felebbviteli beadványt visszautasító határozatai közt az azok ellen netán használható jogorvoslatokra nézve különbséget tenni nem lehet: ezeknél fogva a szóban forgó kérdés eldöntésénél különbség volt teendő azon két eset között, vajon 1. a másodbiróság oly elsöbirósági határozat ellen közbevetett felebbviteli beadványt utasitott-e vissza, a mely határozatnak végérvényes felülbírálására volt a törvény értelmében hivatva, avagy 2. a másodbiróság által visszautasított felebbviteli beadvány oly első bírósági határozat ellen volt-e intézve, a mely esetleg harmadbirósági felülbirálat tárgyát képezheti ? s az előadottak alapján egyúttal ki volt mondandó, hogy az első esetben a másodbiróságnak visszautasító végzése ellen a további felfolyamodás ki van zárva, mig ellenben a második esetben a visszautasító végzés ellen a további felfolyamodás helyt foghat. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1883-ik évi szeptember hó 20-án tartott teljes-üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi október hó 18-án tartott teljes-ülésben.