Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)

272 Indokok: Vádlottat a rablás bűntettének vádja alól fel kellett menteni, mert azon önbeismerésével is igazolt cselekménye vádlottnak, hogy ö az 1881 nov. 29-én P. Erzsébet 10 éves kis leányka gubáját erőszak alkalmazása mellett attól elvette s magával vitte, tekintettel arra, hogy a vizsgálati adatokkal nem lett megczáfolva vádlott abbeli előadása, mikép a leány gubáját azért vette el, mert a tó partján volt libáiból lopni akart s midőn e miatt kérdőre vonta és törvényre hivta, az őt követni vonakodott; hogy továbbá a cselekmény a nappali órákban nyilt helyen, a falu mellett s több falubeli lakos körüllétében követtetett el; hogy végül a panaszolt esetet vádlott a községi elöljáróságnak késedelem nélkül bejelentette ; s minthogy ezek szerint vádlottnak a birtokába vett idegen ingó dolog iránti eltulajdonitási szándéka e jelen esetben fel nem ismerhető, a rablás bűntettét nem állapítja meg. De igazolva lévén vádlott részbeni beismerésével s a tanúvallomásokkal, hogy ö a panaszlott eset alkalmával P. Erzsébet 10 éves kis leánykát előfogván, kíméletlenül megütlegelte, a földre legyűrte, s több különböző módon bántalmazta, őtet a kir. törvényszék ezen birói tanácsa a btk. 301. §-ába ütköző könnyű testi sértés vétségében találta vétkesnek, stb. (Vádlott megnyugodott, a kir. ügyész felebbezett.) A budapesti kir. itélő tábla : A kir. törvényszék Ítélete a rablás bűntettének vádja alóli felmentő részében indokainál fogva, azon részében pedig, mely szerint vádlott a könnyű testi sértés vétségében mondatik ki bűnösnek, azért hagyatik helyben, mert sem orvosi véleménynyel, sem a tanuk vallomásával nem bizonyittatván, hogy vádlott bántalmazása által P. Erzsébet testén valamely sérülés okoztatott volna, vádlott cselekménye nem könnyű testi sértés, hanem becsületsértés vétségének lett volna minősítendő és pénzbüntetéssel fenyítendő, mivel azonban vádlott az ítéletben megnyugodott, sem a minősítés, sem a büntetés enyhébbre változtatható nem volt. A m. kir. Curia: A másodbiróság által helyesen felhozott indokokból, az elkövetett cselekmény nem a könnyű testi sértés, hanem a btk. 261. §-ában minősített becsületsértés vétségét képezi s igy a btk. 1. §. értelmében nem is lehet az elkövetett cselekményt könnyű sértésnek minősíteni; mert ezen cselekmény a