Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)
190 A magy. kir. Curia alperes felebbezése folytán 1883. évi június 23-án 240. sz. a. következőleg itélt: A bpesti kir. itélö tábla Ítélete az abban felhozott és felhívott indokokból helybenhagyatik. 102. Az uj csődtörvény 196. §-a, mely azt rendeli, hogy a tömeggondnok dija, a mennyiben az a 103. §. szerint már meg nem történt, megállapítandó, a valódisági Ítélettel ellátott régi csődökre nézve is alkalmazandó, ha tehát ily régi csődben a tömeggondnoki dijak az 1881 : XVII. tcz. hatályba léptéig még meg nem állapittattak, ily esetben a tömeggondnoki dij megállapítására nézve a 103. §-ban előirt eljárás követendő. (1883 június 12. 558. sz. a.) A debreczerri királyi törvényszék mint csődbíróság néhai M. György hagyatéka ügyében a tömeggondnoki dijak tárgyában következő végzést hozott: Dr. K. Mórnak az 1880 november i-től 1881 deczember végéig, tehát 14 hóra terjedő állandó tömeggondnoki dijai, tekintettel a tömeg értékére, a tömeg egy részében, nevezetesen a beitelki birtokon folytatott gazdálkodás, a közadós nejével levő birtokközösség által igényelt tevékenységre s más oldalról tekintettel arra, hogy a csődtömeg tiszta jövedelme legnagyobb részét a tömeggondnok díjazása igénybe veszi, hogy a gazdálkodás vezetésére külön díjazott szakértő gazdasági tiszt van alkalmazva, hogy a csődeljárás összes költségei kizárólag a hátul álló hitelezők követeléseit kevesbítik és hogy az eljárás költségei erejéig is esetleg az egyetemlegességnél fogva a jelzálogok társtulajdonosa lesz kénytelen a hitelezők követelését kielégíteni s főleg tekintve, hogy a csődtömeg esetleges feleslegében örökösödni hivatott kiskorú leszármazó utód érdekei hivatalból is figyelembe veendők, 1400 írtban mérsékelve állapittatik meg és pedig akként, hogy ennek V* része az egyes jelzálogok értékének arányában, a különleges 7* része pedig az átalános csődtömegből nyerjen kielégítést. A budapesti kir. itélö tábla : Tekintve, hogy jelen csődügyben az átalános tömeg elleni követelések iránt a valódisági ítélet