Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)

68 valamint Dr. K. Dávid másodr. alperes elleni keresetétőli ezuttali elállása tudomásul vétele mellett a felperesi követelés a leszállitott összegből és pedig az alapszabályok összeállításáért iooo frttal, az engedélyezési kérvény szerkesztése és benyújtása, valamint az engedélyezni kérelmezett «Magyar közvetítő bank» engedélyezésé­nek kieszközlése körüli összes eljárások és kiadások fejében 200 frt megállapíttatik illetőleg ezennel megítéltetik, s első- és másodrendű alperesek kötelesek a fenti 1200 frt tökét... felpe­resnek megfizetni. Indokok: Első- és harmadrendű alperesek a per során azt, hogy felperest a magyar közvetítő bank mint 5 millió forint alaptőkével biró részvénytársulat alapítása czeljából az alapszabá­lyok összeállítása és engedélyi kérvény szerkesztése és benyújtá­sára, valamint az engedély kieszközlésével megbízták volna, taga­dásba vették, azt állítván, hogy felperessel csupán társultak ezen kitűzött közös czél elérése végett ; ezt bizonyítja, alperesek szerint azon kiváló körülmény, hogy felperes a fenti megbízást kitüntető meghatalmazást soha nem nyert, sem pedig szóval a fentiek keresztülvitele és eszközlésével meg nem bízatott ; mely állitások alaposságát kétségen kivül helyezi az , hogy felperes írásbeli meghatalmazást felmutatni nem képes, sem pedig szóbeli meg­bízatást igazolni nem tud. Ámde alpereseknek ezen kifogásuk a persorán beügyelt 3161/72. sz. alatt a m. kir. földmivelési ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz alperesek nevében felperes által benyújtott kérvény tartalmával ellentétben áll s megczáfoltatik; mert alperesek maguk beismerik, hogy a fenti kérvényen olvasható névaláírásuk valódi, ezzel szemben tett azon előadásuk pedig, hogy azon kérvény tartalmát az aláírásukra nem értették volna, perbeli komoly és megfontolt állitásnak, figyelemmel első- és harmadrendű alperesek polgári állásukból folyó s jogosan feltehető képzettségükre, egyáltalán nem vétethetik. Miután pedig az emii­tett kérvényben alperesek felperest közös ügyvédjük gvanánt önmaguk jelölik ki, ezen kijelölés pedig a képviseltetést s illető­leg ügyvédi megbízást kétségen kivül helyezi annyival inkább, mert a kérvény világos kitétele szerint a nyerendő értesítésnek közlése is felperes mint alpereseknek ügyvédje kezéhez kérelmez­tetik kiadatni s mert végül a megbízásból folyólag felperes a

Next

/
Oldalképek
Tartalom