Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

2 6 6ooo frt mint P. Szilárd hagyatéki vagyona felveendő, másrészt közszerzeménynek csak azon hagyatéki vagyon tekintetik, mely az örökhagyónak személyes vagyonát tevő és a leltárban 7—18. 45—48. és 59—61. számok alatt felsorolt 860 frt 50 krra becsült ingóknak az örökhagyónak 14000 frtot tevő öröklött vagyonának a leltár szerint 1915 frt 10 krt tevő hagyatéki terheknek és az özvegy 5000 frtot tevő hozományának levonása után fenmaradt. Mert a hagyaték állagának kiszámításánál hagyatéki vagyonnak felveendő mindaz, a mit az örökösök egyike, vagy másika örökség fejében már előre kapott és minthogy a keresethez A. alatt csatolt osztályos egyességben a nagvkoru örökösök önmaguk beismerték, hogy előre 6000 frtot vettek fel fejenként és határozottan kijelentették, hogy ezt osztályrészükbe beszámítják, ezen összegek a cselekvő vagyonhoz csatolandók; továbbá mert a közszerzeménynek kiszámításánál az elhunyt személyes vagyona, ugy a hagyatéki terhek előre levonandók; végre mert az ügygondnoknak a kiskorúak osztályrészének biztosítására ugy a hagyatéki vagyon felosztására vonatkozó kérelme mint a per keretébe nem tartozó, helyesen mellőztetett. A m. kir. Guria: A budapesti kir. ítélő táblának ítélete nem neheztelt részében érintetlenül, alperesi ügygondnok által az ügy érdemében felebbezett részében pedig az abban felhitt és felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik, annyival inkább, mert azon törvényes szokás és gyakorlatnál fogva, miszerint tudomány vagy közhivatal utján a házasság tartama alatt szerzett vagyonban a férj, ha a nemesi osztályhoz nem tartozik is, főszerzönek tekintetik, nincs kizárva annak bizonyítása, hogy az ily egyének, habár a fentebbi minősítéssel birtak is, a haláluk után visszamaradt vagyont nem a jelzett uton szerezték. Ezt pedig felperes beigazolta, mert az első bíróság Ítéletében felhitt tanuk vallomásából kétségtelen, hogy örökhagyó mint gyakorló ügyvéd soha nem működött s vagyonát 1841. évben egybekelt feleségével mint gabna- és marhakereskedő, különösen pedig mint beigtatott serfözőmester szerezte és pedig felperes tettleges hozzájárulása és közreműködésével; minélfogva felperes közszerzőnek tekintendő s a kir. itélö táblának a közszerzeményt megállapító ítélete helybenhagyandó volt.