Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

141 go. (1883. évi 19. sz. teljes tanács-ülési döntvény.) Van-e jogosítva azon törvényszéki jegyző, ki mint vizsgálóbíró valamely büntető ügyben működött, ugyanazon ügyet a vizsgálat befejezése után a törvényszék tanácsülésében — habár szavazat nélkül is — vád alá helyezés, vagy a további eljárásnak megszüntetés körül forgó kérdés tárgyában előadni ? és ott, hol ebbeli eljárás jött közbe, hivatalból megsemmisitendő-e a hozott határozat? (15,222/82. B. számhoz.) Határozat : Tekintve, hogy az elsőfokú bíróságok rendezésére szóló 1871. évi XXXI. tcz. 6. §-a felhatalmazza ugyan a törvényszék elnökét, hogy csekélyebb fontosságú ügyekben jegyzőt nevezzen ki vizsgálóbírónak; tekintve mindazonáltal, hogy a vizsgálóbíró tulajdonképeni hivatása csakis a büntetendő cselekmény fenforgásának vagy fen nem forgásának, a bűnösség vagy bűntelenség, valamint a súlyosító és enyhítő körülmények megállapítására szükséges adatok és bizonyítékok gyűjtésében, feljegyzésében és a kétséget fenhagyó adat vagy bizonyíték valódiságának szabályszerű meghatározásában áll; tekintve, hogy ezen hivatással sem a vizsgálat eredményének bírói előadmányban a törvényszék előtt való előadása, sem a további birói intézkedések iránt a határozati javaslatnak (vagyis előadói véleménynek) előkészítése, és az ítélő, illetőleg határozó bíróság előtti előterjesztése nincs szükségszerüleg összekötve ; tekintve, hogy az imént megjelölt cselekmények lényegükben birói functiót képeznek és ennélfogva csak oly személy által teljesíthetők, a ki az 1869: IV. tcz. 6. és 7. §§-ban meghatározott képességgel birván, az igazságügyminiszter felterjesztésére O Felsége által bírónak kineveztetett; tekintve, hogy a jelenleg alkalmazásban levő jegyzők nem szükségképen vannak felruházva a biróvá képesítésre az idézett törvényben meghatározott kellékekkel és a királyi kinevezés hiányánál fogva a leglényegesebb minősítést nélkülözik ;