Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

104 a tőzsdénél folyó jogügyekben hozandó Ítéletekre nemcsak befolyással bir, hanem az ítéletek meghozatalánál nevezetes tényezőt képez, sőt azok fogalmazása határozottan az ő teendői közé tartozik, ily állás pedig az ügyvéd hivatásával merőben ellentétben áll, annál is inkább, miután mint ügyvéd egyszersmind biró nem lehet, ennélfogva folyamodót felvételi kérelmével elutasítani kellett. A m. kir. Curía : A bpesti ügyvédi kamarai választmánynak határozata indokaiból helybenhagyatik. 63Az 1860. szept. 19-én kelt igazságügyministeri rendelet lapján a hitelező jelzálogos követelését a személyes adós, vagy a jelzálog tulajdonosa ellen keresettel érvényesíteni jogositva van ; az ily kereset már magában foglalja a zálogjogi előjegyzés igazolását is. (1883. május 4.. 898. sz. a.) A szikszói kir. járásbíróság Fülöp Károly ügyvéd által képviselt Sz. János és neje felpereseknek Sz. Györgyné és társai mint néh. Sz. György örökösei elleni 150 frt tőke és jár. iránti perében következőleg itélt : Alperesek mint néh. Sz. György örökösei kötelesek egyetemlegesen a kereseti tökét stb. az alperesek által S. Andrásnétól megvett . . . birtokból felpereseknek megfizetni. Indokok : Felperesek a kereseti tőkekövetelés valódiságát és fenállását a tárgyalás folyamán felmutatott eredeti kötelezvényekkel kétségtelenül igazolván s alperesek e tekintetben mi kifogással sem éltek s a kötvény valódiságát és fenállását meg nem tagadták, azon kifogásuk pedig, hogy a megvett ingatlanságuk, midőn elsőrendű alperes és a többi alperesek jogelődje örök áron megvették, tehermentes volt, birói figyelmen kivül volt hagyandó, mert a felperesek által becsatolt hiteles telekkönyvi kivonat által igazoltatott felperesek azon állítása, miként követrésük az alperesek birtokára zálogjogilag bekebeleztetett, igy felperesek kereshetőségi joga minden kétséget kizárólag igazolva lévén, alpereseket az ítélet értelmében elmarasztalni kellett stb.