Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

.37 váltsági árát fizetni kötelesek, a mennyiben annak fenállása és mennyisége kimutattatik. felperesnek ezen alperesi beismerésből csak azon joga származik, hogy a fekvőség váltsági árát, helyesebben vételárát követelésbe tehesse, a mint hogy erre öt az L. alatt mellékelt 68201/1865. sz. helytartótanácsi rendelet fel is jogosítja, de felperest eme beismerésből kifolyólag nem illetheti meg azon jog, hogy ez alapon a már átruházott tulajdonjogot visszaszerezhesse, még pedig annál kevésbbé, mert a válaszirathoz G—L. alatt csatolt, a kereseti jog alapjául szolgáló okirafok nem adás vételi, tehát kétoldalú szerződési ügyletnél felperes városnak mint magán s egyik szerződő félnek jogai egyoldalú szabályozására vonatkozhatnak csupán, ellenben alperes mint másik szerződő fél jogviszonyára mi befolyással és joghatálylyal sem birhatnak. Ez okoknál fogva felperest az alperesi kifogások folytán alaptalan keresetével elutasítani kellett. A bpesti kir. itélő tábla: A felebbezett elsőbirósági ítélet helybenhagyatik. Indokok : Felperes város önmaga beismeri, hogy a borbáspusztai földek az egyes lakosoknak már régi időben örökváltság kötelezettsége mellett adattak át, miután pedig alperesek tagadása ellenében a kereseti birtokrészletre vonatkozólag kétoldalú szerződés felmutatása mellett nem igazolta azt, hogy a váltsági összeg teljes törlesztéséig tulajdonjogát ezen részlet tekintetében fentartotta volna, sőt a válaszban általa mellékelt közigazgatási hatósági intézkedések és határozatok sem gyanittatnak ily jogviszonyt, hanem azokban a kiosztott földek beneficiatus természetüeknek jelentetvén ki, a városi hatóság az egyesek irányában, különösen a K. a. tartalma szerint csak oda utasittatik, hogy a város részére fizetendő váltsági összeg biztosításáról és arról gondoskodjék, hogy a mulasztók a birtokolt földektől per utján megfosztassanak, azon kérelme, hogy a kereseti birtokrészletre nézve kiigazítás utján Kecskemét város tulajdonosnak, S. Pál pedig csak birtoklónak jegyeztessék be, annál kevésbbé teljesíthető, mert a hitelbe, illetőleg részletfizetésre történt eladás esetében is a vevő tekintendő tulajdonosnak, hacsak az eladó a tulajdonjogot a vételár teljes lefizetéséig magának kifejezetten fen nem tartotta. A m. kir. Curia: A kereset érdemére nézve mindkét alsó