Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

296 tott végrendeletek közvégrendeleteknek nem tekinthetők ugyan, de ha oly szokás, hogy 1861. jul. 23-tól az 1876. évi tö'rvényczikk életbe léptéig szolgabíró és esküdttársa előtt az ország valamely részébeni megyei kiküldetés nélkül is alkottattak végrendeletek, perrendszerüleg bebizonyittatik, ezek érvényes magánvégrendeleteknek elfogadhatók. Indokok: Tekintve, hogy az ideiglenes törvénykezési szabályok 5. §-a világosan kimondja, hogy a végrendeletek külső kellékei tekintetében, a magyar törvényekben, statútumokban s törvényes gyakorlaton alapuló különböző szabályok, polgári állásra való tekintet nélkül, nemes és nem nemes személyekre egyforma hatálylyal birnak, ebből önként következik, hogy az ország valamely részében netán fenállott és perrendszerüleg bizonyított oly szokás, mely szerint szolgabíró és esküdttársa előtt megyei kiküldetés nélkül, is alkottattak végrendeletek és ezek érvényeseknek tartattak, elfogadandó s az ily módon alkotott végrendeletek érvényeseknek tekintendők. Minthogy azonban 1853. évi május i-től, az osztr. polgári törvénykönyv behozatalától kezdve a magyar törvények visszaállításáig, vagyis 1861. évi július 23-ig, a végrendeletek csak ezen törvény értelmében voltak alkothatók, az 1876. évtől kezdve pedig csak az 1876: 16. tcz. rendelkezése szerint alkottathatnak: ki kellett mondani, hogy a döntvény csak azon végrendeletekre vonatkozhatik, melyek 1861. évi július 23-tól az 1876. évi 16. tczikk életbe léptéig jöttek létre s melyekre nézve perrendszerüleg igazoltatott, hogy keletkezésük helyén és idején az érintett s jogszabályt képező törvényes szokás valósággal fenállott. Kelt Budapesten, a királyi Curia polgári szakosztályának 1883. márczius 17-én tartott teljes-üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi ápril hó 9-én tartott teljesülésben.