Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

269 közgyűlési határozatoknak a ministeriumhoz felterjesztését nem rendeli. Mi végre a közgyűlési jegyzökönyveknek a törvényszékhez bemutatását illeti, bár ezt a keresk. törvény 180. §-a rendeli, de 181. §-ában egyszersmind kimondja, hogy a czégjegyzékbe bevezetés megtörténte előtt csak azon közgyűlési határozatok nem birnak joghatálylyal, melyek az alapszabályok módosítását, a társaság feloszlását vagy egyesítését más társasággal tárgyazzák. Hogy egyébiránt az itt szóban levő közgyűlési határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvek a törvényszékhez bemutattattak, kitűnik az alperes által hivatkozott 1877. aug. 7-én 4090 sz. a. hozott kir. itélő táblai határozatból. Az aláírás által biztosított alaptőke kinlevő részének befizetése tehát jogérvényesen és a részvényeseket kötelezőleg lévén elhatározva, a kérdés csak az, hogy alperes a keresetileg követelt összeggel maradt-e adós ? és ezen összeget felperes követelni jogosítva van-e ? Alperes nem tagadta, hogy a keresetlevélben kitett számú részvényre aláirt, a K. alatti alapszabálylyal pedig igazolva van, hogy minden részvény 100 frtról szól; és miután alperes nem bizonyította, hogy minden egyes részvényre többet fizetett, mint a válaszban előadatott, kétségtelen, hogy a kereseti összeggel még tartozásban van. Ily körülmények között a társasági könyvek felmutatásának czélja nem lehet, mert az csak azon esetben lett volna elrendelhető, ha alperes azt állította és a társasági üzleti könyvekkel bizonyítani is kívánta volna, hogy azok szerint ő kevesebb részvényre irt alá, vagy részvényeit másra átruházta, vagy végre az elismertnél nagyobb fizetést teljesített, ezeket azonban alperes nem is állította, sőt az üzleti könyveket hiányosan vezetetteknek mondván, bizonyítékul elfogadni nem is hajlandó. Végre az A. a. jegyzőkönyvvel igazolva van, hogy a kereseti követelést a h.-mező-vásárhelyi első fakereskedési-részvénytársaság ellen intézett árverés alkalmával felperes vette meg, mi által felperes a kereseti követelésre vonatkozólag nevezett részvénytársaság jogaiba lépvén, azt maga részére behajtani jogosítva van. Ezeknél fogva alperest a kereseti tőke, annak 6% kamata megfizetésében elmarasztó elsőbirósági íteletet helybenhagyni kellett.