Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

2 54 tandó 15 nap alatt a megítélt föeskü letételére határnapot kérni, s a kitűzendő határnapon a főesküt a fenti szöveg szerint letenni. Ellenkező esetben alperes viszonkereseti követelésével egészben elutasittatik, és köteleztetik felperes részére 250 frt foglalót, és 4 frt 70 kr. óvatolási költséget s ezen két összegnek 1880. évi decz. 17-től számítandó 6% kamatát feltétlenül, az elmaradt haszon czimén követelt 60 frtot, s annak ugyancsak a fenti határnaptól számítandó 6% kamatát pedig azon esetre megfizetni, ha felp.eres pótesküt tesz arra : «hogy az alperestől vásárolt kérdésben forgó két waggon búzát J. Márknak 60 frttal drágábban adta el, mint ő alperestől megvásárolta.» Köteles felperes jelen ítélet jogerejüvé váltától számítandó 15 nap alatt a megítélt póteskü letételére határnapot kérni, s a részére azon esetre, ha alperes a neki megítélt főesküt le nem teszi, kitűzendő határnapon a pótesküt a fenti szöveg szerint letenni. Ellenkező esetben kereseti követelésének a mondott 60 frtot tárgyazó részével azon esetre is elutasittatik, ha alperes a neki megítélt főesküt nem teszi le. Indokok : Felperesi követelésnek a foglaló megtérítését, az elmaradt hasznot és óvatolási költséget tárgyazó részét, ugy alperes viszonkeresetét illetőleg első vonalban azon kérdés oldandó meg, hogy a felek között létrejött szerződés a felek melyikének vétkességéből nem ment teljesedésbe. Ezen döntő kérdés a per adatai szerint az alperes részére az ítélet rendelkező részében megítélt főeskü alkalmazásával nyerhetett megoldást. Mert U. Dávid s Adolf tanuknak a g) alatti kérdőpontok és különösen azok negyedikére tett teljesen határozott és egybehangzó vallomása szerint kétséget nem szenved, hogy mustra szerint vásárlás esete forog fen; mert a nevezett tanuk ellen felhozott érdekeltségi kifogás, tekintettel arra, hogy alperes az árut ő tőlük fentartás nélkül átvette, s igy minden kötelezettségük megszűnt, figyelembe nem vehető; mert azon körülmény, hogy alperes a mustrát nem pecséttel lezárt állapotban adta át felperesnek, a mustra szerint vásárlás lehetőségét ki nem zárja, hanem alperesnek ebbeli mulasztása csak azon következményt vonja maga után, hogy