Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

146 gos közegészségügyi tanács véleménye szerint is támogatott abbeli állításának lehetősége fenforog is, hogy Sz. András a fején szenvedett halálos sértést azon alkalommal is kaphatta, midőn a pinczéből kiszaladván, fejét a kiálló süveggerendába ütötte, s igy az önsértés is lehetett: mindazonáltal a Sz. András fején ejtett sértést idegen kéz által és pedig vádlott által okozottnak kellett venni, mert a< bonczjegyzőkönvv 2. pontja szerinti sértés helye és aránya olyan, hogy azt idegen kéznek kellett okoznia, mert vádlott maga elismeri, hogy sértett felet a pinczében bántalmazta ; és ellenséges szándékát bizonyitja B. József hit alatt tett azon vallomása, mikép látta a pinczéből menekülő Sz. András után vádlottat kapanyéllel szaladni, valamint azon körülmény, hogy a sértettet a pincze előtt ápolás és segély nélkül heverni hagyta, sőt azt Sz. Andrásné és Sz. János vallomásaik szerint még ezek előtt is bántalmazta; továbbá vádlott tettességére szolgáltat alapos következtetést az is, hogy vádlott, midőn Sz. András elhalálozását meghallotta, kétségbe esve öngyilkossági kísérleteket forralt. Vádlott tettességét a pótvizsgálat és legutóbbi végtárgyalás adatai a fentiekkel egybevetve kétséget kizárólag megállapítják; ugyanis Sz. János vallomása szerint valótlan vádlott azon állítása, hogy vádlott pinczéjébe sértett fél tolakodott volna be, sőt ellenkezőleg vádlott csalta be oda sértett felet. Sz. Andrásné vallomása szerint a sértett fél tettesül határozottan vádlottat nevezte meg: P. Jánosné, Be. József és Bo. József tanuk vallomása s a sértett fél halála előtt ugy nyilatkozott : hogy keresztfia t. i. vádlott bosszúját kitöltötte rajta, de ő azért megbocsát neki: már pedig ha vádlott nem bántalmazta volna sértett felet, oka sem lett volna őt akár tettesül megnevezni, akár neki megbocsátani stb. A bpesti kir. ítélő tábla : Azon tüzetesebb meghatározással, hogy a vádlott terhére rótt halált okozott súlyos testi sértés büntette a btk. 307. §. első bekezdése szerint büntetendő, és azon kiigazítással, hogy a büntetés kiszabásánál a btk. 92. §-a helyett a btk. 91. §-a tekintetik alkalmazottnak, az első bíróságnak ítélete indokaiból és ezenfelül azért is helybenhagyatik ; mert midőn a tett után özv. Sz. Andrásné szidta vádlottat, hogy mért ölte meg férjét, ekkor vádlott Sz. János és Bo. József tanuk előtt azt felelte vissza Sz. Andrásnénak : ((keresztanyámat tisztelem, becsülöm, de arra