Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

121 Önkényt értetvén, hogy a mennyiben elnapolás esetében ujabb végtárgyalásra a birói tanács az előbbiben résztvett tagokból épen nem, vagy csak nagy nehézséggel lenne megalakítható, az egész végtárgyalás ismétlendő lesz. 78. 1. Azon esetben, ha a tettesek feltétlenül határozzák el a kirabolandó egyén megölését, azt végre is hajtják, s azután viszik el a megölt egyén tulajdonát képező.dolgokat, gyilkosság és rablás mint két külön bűntett forog fen. 2. Azon körülmény, hogy a tettesek, mikor a tett végrehajtására indultak, ölésre alkalmas eszközt magukkal nem vittek, nem zárja ki az ölésre irányzott előre megfontolt szándékot, mert eszköz nélkül is véghez vihették az ölést. (1882. augusztus 31. 11120. sz. a.) A kir. Cun'a : O. Torna s B. Miron vádlottakat illetőleg az első bíróság Ítélete hagyatik helyben azzal a kiigazítással és kiegészítéssel, hogy nevezett vádlottak a rablás bűntettében is mint tettestársak mondatnak ki bűnösöknek, s hogy a halálbüntetés a btk. 21. §-a rendelete szerint és pedig első sorban B. Mironon, azután 0. Tornán lesz végrehajtandó. G. Tódor harmadrendű vádlott ugy a btk. 278. §-ában meghatározott gyilkosság, valamint a 344. §. szerint minősülő rablás bűntettében is, mint a 69. §. 2. bekezdése szerinti bűnrészes mondatik ki bűnösnek. Ezen vádlott büntetésére azonban, úgyszintén ötödrendü vádlottat illetőleg egészben a kir. itélő tábla ítélete helyben, Ty. Tódor vádlottat illetőleg pedig érintetlenül hagyatik. Indokok : Arra nézve, hogy első- és másodrendű vádlottak mint tettestársak együtt fosztották meg életétől B. Androniknét s együtt tulajdonították el annak pénzét, ugy az első- mint a másodfokú bíróság ítéletében, az azok indokául felhozott s a vizsgálat és végtárgyalás eredményének megfelelő körülmények s bizonyítékok alapján azonos felfogás nyert kifejezést, mely e helyütt is elfogadandónak találtatott. A két ítélet közötti különbséget e részben a cselekmény minősítése iránti nézetek azon eltérése képezi, mely Szerint az elsőfokú bíróság előre megfontolt, mig a királyi itélő tábla csak a rablás végrehajtásánál keletkezett ölési szándékot