Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

rendelkezéseit módosító vagy minösitö rendelkezéseket állapítanak meg; tekintve, hogy a btk. 308. §. a btk. 301. §-ában, valamint a fentebb megjelelt szakaszaiban foglalt rendelkezéstől azon esetre állapit meg eltérő intézkedést, ha a súlyos testi sértés büntette esetleg a tettes által nem szándékolt halál többek bántalmazásaiból származott és ki nem tudható, hogy ki vagy kik okozták azt; tekintve, hogy ezen eltérő szabály épen azon feltevésben találja létokát, hogy több bántalmazás közül nem lévén meghatározható, ki légyen a súlyos testi sértés bűntettét képező eredményeknek okozója és ez okból a törvény nem tartotta az igazsággal megegyezhetőnek, hogy mindazok, a kik a bántalmazásban részt vettek, három évi börtönnel, esetleg 10 évig terjedhető fegyházzal 306. §. vagyis ugyanazon büntetéssel büntettessenek, a mely azon esetre van rendelve, a melyben a súlyos eredményen kivül, az ezt okozó tettes is kiderittetett; tekintve, hogy a felhozottak következtében a 308. §. rendelkezése kivételes lévén, ezáltal a btk. 301. §-nak azon alaprendelkezése, mely a súlyos vagy könnyű testi sértés szándékos okozását büntetendő cselekményeknek mondja ki ; továbbá a 302. §. azon rendelkezése, mely az emiitett eredmény okozására a megfelelő büntetést határozza meg, nem korlátoztatott tovább, mint a menynyire azt az idézett 308. §-nak külön megjelölt rendelkezése megszorítja ; tekintve, hogy az imént kiemelt szempont következtében ugy a 301., valamint a 302. §. szemközt a 308. §-al teljes hatályban maradnak, a szándékos testi sértés minden eseteire vonatkozólag, a melyek ez utóbbi szakasz által külön megállapított módosító ténybeli körülmény folytán ennek külön rendelkezése alá nem esnek ; tekintve, hogy ámbár a 308. §. a bűntett vagy vétség elnevezést nem, de csak átalában súlyos testi sértést emlit, még azáltal, hogy büntetésül börtönt határoz, mely a btk. 20. §-nak 7. bekezdése szerint kizárólag csak bűntettekre alkalmazható, nem hagy kétséget az iránt, hogy ezen szakasz szoros összefüggésben a 301. §-sal a testi sértésnek itt meghatározott eredményéhez képest csakis büntettet képező esetről intézkedik; kivételes rendelkezésében nem foglalva át és igy teljesen érintetlenül hagyja a súlyos testi sértés, valamint a könnyű testi sértés vétségét;