Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

«7 alatt tett vallomásait, melyekből folyólag felperesnek más egyénnel folytatott szerelmi viszonya minden aggály nélkül kizártnak nem tekinthető ; mindezeknél fogva felperes által szolgáltatott bizonyítékok csakis félpróba erejüleg voltak elfogadhatók ; annak kiegészítéséül részére a póteskü megítélendő s annak le- vagy le nem tételétől a per kimenetele függővé teendő. A bpesti kir. ilélő tábla : Az első bíróság ítélete megváltoztattatik s felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Jóllehet V. Vincze és V. Lajos tanuk egybehangzó vallomásaival teljes hitelt érdemlőleg beigazoltatott, hogy alperes bíróságon kivül beismerte, miszerint felperesnővel a kérdéses gyermek fogamzási időszaka alatt benső viszonyt folytatott, minthogy azonban a kereseti jog megállapithatásának egyik nélkülözhetlen kellékét képező azon körülményre nézve, hogy felperes a fogamzás időszaka alatt alperesen kivül egy harmadik személylyel is nemileg nem közösült, a per adatai a dolog természeténél fogva részbizonyitékot nem szolgáltatnak, és erre nézve H. Alajos és B. Benedek vallomásaival szemben felperes részére az eskü megítélhető nem volt, ez okból az elsőbirósági ítélet megváltoztatása mellett felperest keresetével elutasítani kellett. A m. kir. Curia : A bpesti kir. ítélő tábla Ítélete megváltoztattatik és az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok : Tekintve, hogy H. Alajos és B. Benedek a kir. itélő tábla ítéletében emiitett alperesi tanuk az 1879—1881. években az aratás ideje alatt látták felperest sógorával oly helyzetben, melyből az ezek közti szorosabb viszony következtethető volna, azonban tekintve, hogy a gyermek 1881. okt. 11-én született és igy a fogamzási idő 1880. decz. 11-tői 1881. ápr. 11-ig terjedő időre esik, a mikor köztudomás szerint még aratás nincsen ; tekintve, hogy alperesnek azon állítását, hogy ő csupán jó hírneve megmentése végett kívánt felperessel egyezkedni, a kihallgatott felperesi tanuk nem bizonyítják; tekintve, hogy alperes a felperes által azon irányban kínált főesküt, hogy felperessel a kérdéses 6 havi fogamzási időben nem közösült, el nem fogadta, sem vissza nem kináita, az ellenkező a pts. 234. §-a értelmében bebizonyitottnak tekintetett; miután alperes ellen a perben arra nézve sem forog fen valamely terhelő körülmény, vagy bizonyíték, hogy az