Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam III. kötet (Budapest, 1883)

38 tartás szabályai szerint illetékességét megállapító azon ténykörülmény igazolására, hogy a kötjegyek alperesnek kézbesittettekT felperesnek esküt itélt s ennek letétele folytán magát illetékesnek kimondotta. Ezeket tartottuk szükségesnek eljárásunk megvilágítására előadni, s végül még azon meggyőződésünknek adunk kifejezést, hogy nem állhat kereskedelmi forgalmunk érdekében, törvényben gyökerező birói hatóságunkat a peres eljárás oly korlátai közé szoritani, melyek törvényes alappal nem birnak s egyéb eredményt nem szülhetnek, mint a tőzsdebiróság működésének megbénítását, szakbirósági jellegéből való kivetkőztetését s épen a legszorosabb értelemben vett tőzsdei ügyleteknek illetékessége köréből elvonását, A m. kir. Caria következőleg végzett : Tekintve, hogy a jelen per alapját képező jogügylet még a mult 1881. évben köttetett és ennélfogva az abból felmerült peres kérdésekben az áru- és értéktőzsde választott bíróságának hatásköre az 1881 : LIX. tcz. 94. §. utolsóelőtti bekezdése értelmében az akkor érvényben állott szabályok szerint döntendők el; tekintve, hogy ezen szabályok szerint (tőzsderendtartás 24. §.) a tőzsdei választott bíróság illetékes minden ügyletekre nézve, melyek a tőzsdén vagy azon kívül a tőzsde szokásaira vagy a választott bíróságra hivatkozólag köttetnek, tekintve, hogy felperes azt adta elő, miszerint megvásárolván alperes megbízása folytán a tőzsdén az értékpapírokat, a tőzsdebirósági kikötést tartalmazó kötjegyeket (avisi) alperesnek átadta, illetve megküldte és alperes azokat kifogás nélkül elfogadta; tekintve, hogy a tőzsdebiróság illetékességét megállapító ténykörülmények alperes tagadása ellenében bizonyitandók ugyan, a tőzsderendtartás 28. §-a azonban a tőzsdebiróságot a perrendtartás által megszabott minden formaságok alól felmenti és csak arra kötelezi a bírákat, hogy legiobb tudomásuk és lelkiismeretük szerint ítéljenek, miből következik, hogy a tények elbírálása, jelesül a bizonyítékok alkalmazása és mérlegelése a bíróság szabad belátására van bízva; tekintve, hogy ennélfogva és mert a peres felek esküje az igazság kiderítésének egyik módjául a perjogban is el van ismerve, a tőzsdebiróság feljogosítva volt ezen bizonyítási módot is alkalmazni, az esküt belátása szerint akár az egyik, akár a másik félnek oda ítélni s