Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam III. kötet (Budapest, 1883)

3" sét a végtárgyaláson is kívánta; a gyújtogatás büntette pedig vádlott által szándékosan akkor követtetett el, midőn a felgyújtott házban férje és B. Mihály nevü szolgája tartózkodtak. Noha pedig ezek szerint vádlott ellen több bűntett halmazata forog fen s igy a btk. 99. §-a figyelembe vétele mellett is a btk. 4.23. §-ban megállapított büntetés legmagasabb mértékének alkalmazása indokoltnak mutatkoznék, ez mindamellett a fentebb kitett enyhébb fokban azért állapíttatott meg, mert habár H. Kata és S. Mária ellen a bűnvádi eljárás megszüntettetett, nincs megczáfolva a büntetlen előéletű vádlottnőnek azon védekezése, hogy ő ugy a lopásokat, valamint a gyujtogatást is a vele szerelmi viszonyban állott B. Jánossal való összejövetelt közvetítő H. Kata és S. Mária befolyásának súlya alatt követte el. A m. kir. Curia : Az alsóbb bírósági Ítéletek a következőkben változtattatnak meg. Vádlott H. Györgyné a lopás bűntettének vádja és következményei alól felmentetik, azonban a gr. H. B. Ilona kárára elkövetett sikkasztás vétségében s a férje kárára elkövetett lopási kihágásban mondatik ki vétkesnek és ezért és a másodbirósági ítéletben minősített gyújtogatás bűntettéért a btk. 2. §-nak alkalmazásával összbüntetéskép hat évi fegyházra ítéltetik, a másodbirósági ítéletben megállapított időponttól számítva. A H. György (férje) részére megállapított kártérítés 354 frtról 270 frtra leszállittatik. Egyebekben stb. Indokok : A tárgyalás rendén felhozott vallomásokból és bizonyítékokból az tűnik ki, hogy gr. H.-né tulajdonát képező sertéshúsok a vádlottnő és férje által közösen használt házba voltak füstölés végett elhelyezve s igy azok épen ugy a házi gazda, mint a gazdaasszony felügyelete alatt állottak; miután tehát azokat vádlottnő részben sajátjakép elhasználta, nem lopást követett el, mert nem a káros fél birtokából vette el azon ingókat, hanem a saját házából a háztartására bízott tárgyakat fordította saját czéljaira, minélfogva tekintve az elidegenített sertéshús 50 frt 40 kr. értékét, bűncselekménye a btk. 355. és 356. §. szerint minősülő sikkasztás vétségét képezi, s igy csakis ezen vétségben lehetett őt vétkesnek kimondani. A H. György vádlottnő férje összesen 104 frtra teszi ugyan