Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam III. kötet (Budapest, 1883)

2 5 2 Mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatásával, felperes sommás visszahelyezési keresetével elutasittatik. Indokok: A jelen sommás visszahelyezési kereset azon körülményen alapul, hogy amaz 38 db szarvasmarhát, melyet az 1875. évi július 31-én alperes ellen foganatosított adóvégrehajtási árverés alkalmával felperes 1144 frton megvett s mint tulajdonát haza hajtotta, alperes a maga gazdatisztje és cselédjei által erőszakosan el- s illetőleg visszahajtotta s ez által felperest tulajdonában megháborította. Tekintve azonban, hogy alperes azon kifogással élt, mikép a kérdéses 38 darab szarvasmarha penészleki birtokán, a honnét elhajtatott és elárvereztetett, soha le nem foglaltatott és meg nem becsültetett, következőleg törvény szerint el sem árvereztethetvén, felperes azok tulajdoni jogát meg sem szerezhette, ezen alaposan tett kifogás ellenére pedig mind a mellett, hogy a magyar királyi Curia mint legfőbb Ítélőszék 1877. évi 10910. számú határozata szerint a per akkori állásához képest kimondotta, hogy a megejtett árverés törvényes voltának bizonyítására a kihallgatott tanuk vallomása kellő bizonyítékot nem nyújt, felperes e per ujabbi felvétele után megtartott tárgyalások folytán sem a végrehajtási határozat meghozatalát, sem a foglalás és becslés előzetes megtörténtét, az erre vonatkozható okmányok bemutatásával nem igazolta, valamint nem igazolta azt sem, hogy alperes a foglalásról vagy csak az árverés napjáról is értesíttetett volna; holott az árverés megtartása előtt a lefoglalandó ingóságok összeírását s megbecsültetését az 1868: 21. tcz. 35., 36., 4;., 42. §§. határozottan rendelik. Tekintve továbbá, hogy a kereseti marhák visszahajtása miatt alperes és P. Endre gazdatisztje ellen a nyíregyházi kir. törvényszék előtt támasztott s tárgyi tényálladék hiánya miatt beszüntetett s hivatalból ide csatolt bünfenyitő per irataiból, különösen pedig T. Mihály adóvégrehajtó önvallomásából kitűnik, hogy a kérdéses marhalefoglalás előzetes összeírás és becslés tárgyát nem képezte, a mennyiben maga mondja, hogy Részegén lefoglalt ugyan 40 drb. marhát, de azt ott meg nem találván, alperes Penészleken tartott gulyájából szakított ki az árverés napján szinte 40 drbot, melyet kettő hiján Penészlek községébe hajtatott, miből megtetszik, hogy az eladott marha lefoglalása és megbecsültetése nem történt meg, a mint azt