Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam III. kötet (Budapest, 1883)

2já kifejezés pedig a megelőző elkészítés után élvezhető czikkeket is * magában foglalja : ennélfogva a magy. kir. Curia büntető tanácsainak telji s ülése, vonatkozással a 3351. és 7740/1882. sz. alatti esetekre kimondja, hogy : «két forint értéket felül nem haladó oly czikkek, melyek habár csak bizonyos előkészítés, mint megfőzés, sütés, feltörés vagy megtisztítás, avagy más anyaggal való vegyítés után válnak az emberi élelemre használtatni szokott czikkekké: a K. B. T. K. 126. §-a értelmében szintén élelmi czikkeket képeznek, és ezeknek ellopása, ha a lopott élelmi czikk két forint értéket felül nem halad, a K. B. T. K. 126. §-a alá esö kihágást állapitja meg.» Kelt Budapesten a kir. Curia büntető szakosztályainak 1882. évi november hó 13-án tartott teljes üléséből. — Hitelesíttetett az ugyanazon évi november 25-én tartott teljes ülésben. 156. (1882. évi 11. sz. teljes tanács-ülési döntvény.) Ha a kir. járásbíróság előtt tárgyalt fenyítő ügyben az elsőfokú bíróság a vádbeli cselekményt kihágásnak minősítette, és a királyi itélő tábla helybenhagyó ítélete ellen egyedül a vádlott felebbez, mindazonáltal a magy. kir. Curia jelenséget talál, hogv a vád tárgyát bűntett vagy a büntető törvénykönyveket életbe léptető törvény 40. §-a által a kir. járásbíróságok hatásköréhez nem utalt vétség képezi, van-e helye hivatalbóli intézkedésnek arra nézve, hogy az illető fenyitő ügy ujabb eljárás végett az arra hivatott bírósághoz tétessék át? vagy ezzel kapcsolatban a kir. járásbíróságok hatósági körébe utalt kihágási ügyekben, az anyagi törvény nem helyes alkalmazása miatt, hatáskör és illetékességi kérdésben, vagy bármely más hivatalból való érdembeli intézkedésnek van-e helye azon esetben, ha a köz- vagy magánvádló felebbezéssel nem élt ? Határozol : Tekintve, hogy a bűnvádi eljárásban, ugy az anyagi valamint az alaki törvényeknek, az alsóbbfoku bíróságok által való meg-