Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam III. kötet (Budapest, 1883)

220 szándékkal követte el ; s mert a vádlottnak vagyoni állapota egyedül a pénzbüntetés kimérésénél jöhetne tekintetbe, de nem a másnak okozott kár megtérítésének megállapításánál is, mely a polgári törvényeknek megfelelően mindenkor a kár nagyságához képest állapítandó meg, lett légyen az bármilyen sorsú vagy vagyonú személy által elkövetve. 147. Mennyiben igazolandó a telki szolgalomra nézve a szakadatlan gyakorlat. (1882. november 3. 7441. sz. a.) A magy. kir. Curia : Geiger Gyula ügyvéd által képviselt B. János és neje felperesnek László Lajos ügyvéd által védett Gy. János ellen használatba való visszahelyezés iránti perében, melyben a szegzárdi kir. járásbíróság felpereseket azon jog élvezetébe, hogy a . . . sz. tjkvben felvett rétjük termését alperes tulajdonát képező rét hidján és udvaron át hozhatják, visszahelyezte (a budapesti kir. itélő tábla ez ítéletet helybenhagyta), következőleg itélt: Mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatásával felperesek keresetükkel elutasittatnak. Indokok: Felperesek keresetükben maguk beismerik, hogy azon átjárás, melybe magukat visszahelyeztetni kérik, az alperes beltelkén és magánhidján keresztül vezet ; minthogy pedig a beltelek már magában véve is oly zárt helynek tekintendő, melv feltételezi, hogy az azon való átjárás csakis a tulajdonos elnézésétől és engedélyezésétől függ, felperesek pedig oly feltétlen és szerződésen alapuló gyakorlatot, melynek alapján az igénybe vett átjárást jogosan követelhetnék, kimutatni nem képesek, felpereseket keresetükkel jelen esetben annál is inkább elutasítani kellett, mert a kihallgatott tanuk legnagyobb része csak az 1880. évet megelőző időn át gyakorolt használatról tanúskodik, az 1880. évi használatról tanúskodó B. Márton és Gy. József tanuk pedig azt állítják, hogy a felperesek széna-termésének a per tárgyát képező uton való kifuvarozását egyenesen az alperes nejétől előre kikért engedélyezés mellett eszközölték.