Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam III. kötet (Budapest, 1883)

204 359- §_a-i szerint börtönnel büntetendő sikkasztási büntettet képez, mert az előbb idézett 368. §. határozottan megállapítja, hogy a lefoglalt és összeirt javak birói zár alatt levőknek s mint a végrehajtást szenvedett, mintegy harmadik kezénél olyan letétnek tekintetnek, melynek elidegenítése vagy szándékos rongálása mint sikkasztási bűntény fenyíttetik, a btk. 259. §-hoz képest pedig sikkasztásnak tekintetik és a 358. §-ban foglalt megkülönböztetés szerint fogházzal, illetve börtönnel büntetendő, ha a bíróság, vagy más hatóság által zár alá vett dolog tulajdonosa a nála hagyott vagy reá bízott ezen dologra nézve a ^55. §-ban megjelölt cselekmények valamelyikét elkövette. A törvény ezen rendelkezése szerint, egyátalában nem szükséges, hogy a birói zárt eszközlő végrehajtó, illetőleg hivatalnok hagyja a végrehajtást szenvedettnél a zár alá vett dolgot, vagy hogy az bízza meg a végrehajtást szenvedettet azon dolgok megőrzésével; a törvényben meghatározott eset létrejöttére elég, ha az illető dolog a tulajdonos tudtával zár alá vétetett, s ha ez tudja azt, hogy azon dolog mint zár alá vett, maradt az ő őrizete, illetőleg fizikai hatalma alatt. A kir. törvényszék tehát helyesen járt el, midőn L. József cselekményét, mely a fentiek szerint ugyan büntettet képez, a kir. ügyész indítványának megfelelőleg és a fenforgó túlnyomó enyhítő körülmények figyelembe vételével, a btk. 92. §. alkalmazása mellett a fent idézett §§-ba ütköző sikkasztás vétségének minősítette. F. Ferencz másodrendű vádlott azon beismert cselekménye pedig, hogy ő a zár alá vett s F. Henrik zárgondnok illetőleg F. Náthán és fia felperesek által elsőrendű vádlott őrizetére bizott, 28 frtra értékesített üszőt eladta, tehát azt felperesek, mint a tettleg is zár alá vett dolgokra vonatkozólag zálogbirtokkal bírónak beleegyezése nélkül eltulajdonította, az annak elkövetésekor fenállott jogszabályok szerint börtönnel büntetendő lopás bűntettét, a most érvényben levő btk. 333. és 334. §§. értelmében pedig az azokba ütköző s a 339. §. szerint büntetendő lopás vétségét képezi, minthogy ezen utóbbi intézkedés enyhébb, ennélfogva másodrendű vádlott a btk. 2. §• nak alkalmazása mellett a lopás vétségében vétkesnek kimondandó, ellenben a sikkasztás vétsége alól felmentendő volt.