Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam III. kötet (Budapest, 1883)

i87 csak annyit igazolnak, hogy felperes nagyot hall és csak bal szemére és erre is hiányosan lát, ezek pedig oly mérvű testi fogyatkozást, mely jogügyletek kötésére felperest képtelenné, vagy az általa megkötött jogügylet körül megtévesztése vélelmezésére indokul szolgálna, nem képezvén, felperes keresetével annál is inkább elutasítandó volt, mert keresetlevelében maga is beismeri, hogy a szerződés előtte felolvastatott. A m. kir. Curia : Mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztatik, s az 1878. jul. 17-én Szabadkán kiállított adás-vevési szerződés, mely szerint H. Mátyás felperes az ó-kanizsai 824. számú tjkvben felvett A., I. 844. hrsz. alatti házat és A. + 3502. hrsz. alatti szállásföldet a rajta levő épülettel együtt 5000 frt vételárért fiának, H. Istvánnak és ez utóbbi nejének sz. B. Teréznek (alpereseknek) eladta, érvénytelennek nyilvánittatik. Indokok : Felperes azon okból kérte a fentebbi szerződést megsemmisíttetni, mivel az az ő megtévesztésével akaratától eltérőleg állíttatott ki, minthogy ő azon okirattal, melynek elkészíttetése végett Szabadkára utaztak, fiát (elsőrendű alperest) csupán a halála esetére netán maradandó termésre nézve akarta a többi örökösök ellenében biztosítani, mig alperesek az ő testi fogyatkozásait u. m. vakságát és siketségét felhasználva, vele Szabadkán a B. alatt másolatban mellékelt örökösödési szerződést jegyeztették alá. Felperes különösen azt állítván : «hogy alpereseknek a B. alatti szerződés tartalmát sehol meg sem beszélték, hogy ő abba bele nem egyezett, hogy neki alperesek a szerződésben említett vételárt le nem fizették, és hogy alperesek őt csakis azért vitték be Szabadkára irást csinálni, hogy halála esetére fia István a termés iránt többi örökösei ellen biztosítva legyen»; mindezen ténykörülmények ellenkezőjére a válaszban főesküvel is megkínálta alpereseket. Az, hogy felperes a kérdéses okirat kiállításakor teljesen vak vagy teljesen siket volt, bizonyítva nem lévén, az 1874: 35. tcz. 54. §-nak d) pontja ez esetre nem alkalmazható ugyan ; mindazáltal, minthogy alperesek a fentebbi ténykörülményekre nézve nekik oda kinált főesküt sem el nem fogadták, sem vissza nem kinálták, s így azok az 1868: LIV. tcz. 234. §-hoz képest valóknak veendők : ezek alapján pedig azon döntő ténykörülmények, hogy felperes alperesekkel adásvevési jogügyletről nem is beszélt,