Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam III. kötet (Budapest, 1883)

7^ értelmében az ügyvédi dij és költség tekintetében előleges egyezkedés érvényességéhez okirat szükséges, már pedig alperes nem is állította, annál kevésbbé bizonyította, hogy közte és felperes közt ily írásbeli okirat jött volna létre. Ennek folytán a tanúvallomás, el is tekintve attól, hogy abban nem foglaltatik, miszerint felperes a per vitelét költségviselés terhe mellett és azon feltétel alatt vállalta el, hogy neki a perrel követelendett összegnek felét megnyerés esetében alperes átengedendi, szintén nem volt figyelembe vehető, stb. A magy. kir. Curia : Mindkét alsóbiróság Ítélete részben megváltoztattatik, felperes 25 frtra nézve keresetével feltétlenül elutasittatik, ellenben alperes feltétlenül köteleztetik felperesnek 16 frt 7 krt, ennek 1880. évi október 30. napjától járó 6% kamatát megfizetni; ha pedig alperes a főesküt leteszi arra: «hogy az E. alatt csatolt levél szerint felperesnek küldött 10 frt a P. Lajos elleni zálogjog-előjegyzési ügyében tett költségekre el nem számoltatott", az esetben felperes 10 frt iránt támasztott keresetével elutasittatik. Indokok: Alperes fizetési kötelezettségét a másodbiróság ítéletében felhozott indokok alapján megállapítani s ehhez képest alperest a kereseti 51 frt 7 krból 16 frt 7 krban feltétlenül elmarasztalni kellett. A hátralék 35 frt követelésből azonban 10 frtra nézve felperes elutasítása vagy alperes marasztalása az alperes részére megítélt főeskü le- vagy le nem tételétől volt függővé teendő; mert felperes beismerte, hogy az E. alatti levél szerint a kérdéses per bélyegeire küldött 10 frtot megkapta, alperes által tagadott azon állításának bizonyítása végett kínált főesküt pedig, hogy azon 10 frt egy más, nevezetesen a P. Lajosféle előjegyzési ügyben számoltatott volna el, alperes elfogadta. Ellenben a még hátralevő 25 frtra nézve felperes keresetével feltétlenül elutasítandó volt, mert beismeri, hogy az F. szerint határozottan felebbezési költség fejében hozzá juttatott 25 frtot kezeihez vette, úgyde a felebbezést már nem ő, nem is egy általa helyettesitett ügyvéd, hanem egyenesen az alperes meghatalmazásával ellátott F. S. Sándor ügyvéd adván be, azt pedig, hogy most nevezett ügyvédnek azon 25 frtot átadta, vagy hogy az a felebbezési munkadija és bélyegkiadásai iránt megbízója,