Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

32 Alperes azonban mindezeket ki nem mutatta, hanem e helyett azt kívánta bizonyítani, hogy az iparosok általános takarék- és hitelegylete a társaság feloszlása után egyedüli adósául G. Adolfot fogadta el, öt pedig a kötelezettség alól felmentette ; és hogy ennélfogva felperes a fizetéseket azontúl csakis G. Adolf helyett tehette, másrészt hogy ö felperest értesítette arról, hogy a tartozásokat G. Adolf vállalta át. Az első irányban azonban a bizonyítás nem sikerült: mert alperes tanúi lakásaik be nem jelentése miatt ki nem hallgattathattak, a kihallgatott G. Adolf pedig alperesnek testvére levén, vallomása felperes kifogása folytán bizonyítékul elfogadható nem volt. Az értesítésre nézve kinált föeskü pedig, ha a törvény által előirt közhírré tételt az egyszerű értesítés pótolhatná is, alkalmazható már azért sem volna, mert az eskü szövegében az értesítés ideje kitéve nincs, és igy ha az eskü nem tétetnék is le, nem volna megállapítható, hogy az elévülési 2 év honnan számíttassák. A kereskedelmi törvény 121. §-ában szabályozott elévülésre alperes helytelenül hivatkozik ; mert a kereskedelmi törvény csak 1876. évi január i-én lépett hatályba és azóta a keresetlevélnek 1879. október 7-én lett beadásáig 5 esztendő még nem telt le; az azelőtt fenállott törvény (1840: XVIII. tcz. 41. §-a) szerint pedig a társaság hitelezőinek jogai a társaság részleges vagy teljes feloszlása által sérelmet nem szenvedtek, hanem csak az állapíttatott meg, hogy a feloszlás közhírré tételétől számított két esztendő alatt be nem perelt társasági tag többé nem egyetemlegesen, hanem csak a tartozásból reá eső részért felelős ; de alperes e perben ezen kedvezményben sem részesíthető, mert nem igazolja, hogy a feloszlás közhírré tétetett és mikor; és mert e szerint a két esztendő honnan legyen számítandó, meg nem állapitható; mihez járul az is, hogy a 2000 frt kölcsön alperes előadása szerint részlettörlesztésre adatott, a mindenkori váltó pedig csak fedezetül szolgált; és ennélfogva a lejárat is nem az F. alatti váltón kitett fizetési napra, hanem azon időpontra esik, melyben az utolsó részlet fizetendő volt. Ezek szerint alperes kifogásai alappal nem birván, és az, hogy felperes oly tartozást fizetett volna ki, mely alperes irányá-