Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)
26 A vizsgálati adatok kétségtelenné teszik ugyan, hogy vádlottak a rablásra szövetkeztében, elméjükben azon eshetőség is megfordult, hogy merényletükben vagy akadályoztatni, vagy felismertetésük következtében a büntetlenség iránti reményük meghiusittatni fog. Ez esetre mint a vizsgálati adatok bizonyítják, vádlottak el voltak határozva a czélul kitűzött rablást, az őket akadályozó vagy veszélyeztető emberéletének kioltásával is végrehajtani. A vádbeli büntettet megelőzőleg ugyanis vádlottak, B. Nova bevallása szerint, N. Szávának kiraboltatását tervezték, mely alkalommal J. Eyubomir már előre kijelentette, hogy az esetben, ha N. Száva felébred vagy ellentáll, ezt ki fogja végezni ; de J. Lyubomirnak az Ítélet tárgyát képező bűntettre vonatkozó, a végtárgyaláskor tett azon beismerése, hogy t. i. midőn Sz. Szvetozár udvarában hárman behatoltak, vádlott D. Lázár előttük kijelentette : «hogy ha valami lesz, ő megöli mindnyájokat»; mind arra mutat, hogy az emberélet kioltása mint a czinkosok által számításba vett bűntettnek, a rablás véghezvitelének esetleges következménye vagy elösegitője foglalkoztatta a vádlottakat , és hogy részint nyilt kijelentéssel, részint hallgatag jóváhagyással kifejezésre jutott azon közös beleegyezésük és szándékuk : hogy rablást, ha szükséges, emberélet feláldozásával is végrehajtanak. És minthogy a Sz. család kirablása alkalmával ezen család három tagja a czinkosok által meg is öletett, kétségtelen, hogy a megölés a cselekményt megelőzött elhatározásra, mint a halálokozás eszmei okára vezetendő vissza. Ámde mindebből nem derül ki, hogy vádlottakban az emberölést illetőleg az előre megfontolt szándék létezett volna, sőt az egyedüli adatok, melyek erre vonatkozólag felmerültek, azt bizonyítják, hogy D. a vádlottaknak az udvarra léptekor mondta : «hogy ha akadály lesz, ő az illetőket megöli». Ez pedig világosan arra mutat, hogy az ölés nem mint egyenesen elkövetendő bűntett, hanem csakis a rablásnak a házbeliek által való megakadályozásának esetére volt számba véve, illetőleg elhatározva és elfogadva. Az emberölés tehát mint vádlottak elhatározásában nem feltétlenül és nem minden körülmények között véghezviendő, hanem csakis a rablás megakadályozásának esetére elhatározott cselekmény, a rablásnak akadálytalan végrehajtása esetében