Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

XXX XXXV. FEJEZET. Csalárd és vétkes bukás. Lap l}l. A ki a bukottal egyetértve koholt követelést érvényesít, az a csalárd bukásban mint segéd bűnös --- — --- --- --- —'- --- 262 170. A. B. T. K. 386. §-ában meghatározott büntetendő cselekmény csak akkor foroghat fen, ha a vagyonátruházás idején a panaszló már hitelezője volt a vádlottnak, és a vádlott az átruházás által magának jogtalan hasznot, a panaszlónak pedig kárt akart szerezni 332 XLII. FEJEZET. A hivatali és ügyvédi büntettek és vétségek. 71. Azon közhivatalnok, ki hivatala gyakorlatában valakit tettleg anynyira bántalmaz, hogy ez a bántalmazás folytán testi sértést is szenved, nemcsak hivatali hatalommal való visszaélést, hanem testi sértést is követ el, ugy hogy ilyen esetben anyagi bűnhalmazat forog fen --- --- --- - - --- --- --- --- --- --- -— 151 128. Ha hivatalnok hivatalos eljárása közben oly pénzeket vesz fel, melyek felvétele nem tartozik az ő hivatali teendőihez, ezen hivatalnok nem követi el a hivatali sikkasztás bűntettét --- —. 257 150. A községi felelős örök hatósági közegeknek nem tekinthetők ___ 301 A kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv. 61. (1882. évi 8. sz. teljes tanácsülési döntvény.) »A bíróság jogosítva van bűnvádi ügyben is, ha a hozzá intézett beadvány a bíróságot vagy valamelyik bíró személyét sértő, vagy a bíróság iránti tiszteletet megsértő kifejezést tartalmaz : e miatt az ellen, a ki e beadványt ennek sértő tartalmát tudva aláirta, habár az nem lenne ügyvéd, a kihágási eljárás mellőzésével fegyelmileg akár megdorgálást, akár pénzbüntetést megállapítani." — «A beadványokban használt sértő kifejezések miatt fegyelmi vagy rendbüntetést megállapító első- vagy esetleg másodfokú határozat ellen egy fokú felebbezésnek van helye.» — «Magától értetik egyébiránt, hogy Erdélyre nézve, a hol ugyanis az 1853. évi ausztriai büntető perrendtartás hatályban van, a jelen határozat tárgyát képező esetek- , ben, azon perrendtartás 244—247. §-ai alkalmazandók." [""g 125. Mennyiben teszi a vételt gyanútlanná az, hogy az illető tárgy birtoka a szegény embernél nem szokatlan? — Kbtk. 129. §. --- _-- 255 132. Azon cselekmény, mely szerint a vádlott álnév felvétele és lakásának valótlan előadása által a hatóságot félrevezetni megkísértette, képezi-e a kbtk. 143. §-a szerinti kihágást? -__ ... — 264