Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

190 93A sértett fél indítványára üldözendő büntetendő cselekmények esetén nem szükséges az, hogy a sértett fél határozottan azt jelentse ki, hogy indítványt tett, hanem ha a vizsgálat bármely stádiumában kijelenti azt, hogy vádlott megbüntetését kivánja, ezen kijelentése indítványtételnek tekintendő. (1882. máj. 16. 3088. sz. a.) A kir. Curía : — •— — Ugyanis a sértett fél a vizsgálat megindítását bármikor követelheti, és a sértett félnek azon, a vizsgálóbíró előtt tett kérelme, hogy a már vizsgálat alatt álló vádlott bizonyos meghatározott büntetéssel is büntettessék, a vádemelést magában foglalja. — — — 94. A ki más nevét bitorolja és azon névnek kötelezvényre Írásával kölcsönt eszközöl ki: csalást-e vagy okirathamisitást, avagy pedig e két bűncselekmény halmazatát követi el ? (1882. június 22. 804. sz. a.) Csalás és okirathamisitással vádolt N. Mihály elleni bűnügyben a kecskeméti kir. törvényszék következőleg ítélt : N. Mihály, U. Gyula kárára elkövetett csalás bűntényében bűnösnek kimondatván, 1 havi börtönre ítéltetik. Indokok: Vádlott bár eleinte a vizsgálat során tett vallomásában tagadta, később a vizsgálat folytatásakor s ugyancsak a végtárgyaláskor is beismerte, hogy a mult évi május hóban U. Gyula kecskeméti ügyvédnél megjelenvén, s magát a vele rokonos vagyonos N. Jánosnak kiadván, ily módon sikerült egv 25 frtos váltóra s egy 120 frtos kötvényre, összesen 145 fit kölcsönt kicsalnia, s minthogy a kölcsönzés körül véghez vitt ravasz eljárása s a megtévesztett hitelező félrevezetése által a vádlott magának jogtalan anyagi hasznot szerzett s ugy a cselekmény körülményei, mint a kár mennyisége a vádbeli tettet csalási bűntényül tüntetik fel: ennélfogva stb. A budapesti kir. itélő tábla : Helybenhagvatik.