Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

i86 életkora törvényszerű hitelességgel kimutatva nincs: ha F. Julcsa életkorának 16. évét már betöltötte, nem vétett a törvény rendelete ellen, midőn panaszát az i. sz. alatti jegyzőkönyv szerint maga adta elő, ha pedig nem töltötte be, ez esetben képviseltetett a panasztételnél vele egyidejűleg jelen volt s a panasz előterjesztésében részt vett atyja, mint törvényes képviselője által. A törvénynek azon rendelkezéséből pedig, mely szerint indítványozásra jogosítva van az életkorának 16. évét betöltött sértett fél, nem lehet azon következtetést \onni, mintha ilyen életkorú sértett félnek törvényes képviselője általi, az ő akaratával megegyező képviseltetése ki volna zárva. S ha F. Julcsa a törvénynek ugy a tizenhat éven alóli, mint az azt betöltött sértettekre vonatkozó rendelkezését is teljesítette, s ekkép esetleg többet tett, mint a mit a törvény egyik vagy másik esetben szükségkép megkíván : ez az ő hátrányára nem szolgálhat. 92. 1. A btk. 308. §-a csak akkor nyerhet alkalmazástr midőn ki nem tudható az, vajon a többek bántalmazásából származott halálos sértést ki vagy kik okozták ? Midőn azonban tudatik, hogy a halálos sértést vádlottak együtt és közösen követték el, midőn tehát mindegyik vádlott bántalmazásainak okozata a bekövetkezett teljes eredmény, a btk. 70. §-ának intézkedéséhez képest vádlottak tettestársaknak tekintendők. 2. Ha a tettestársak egyike csak akkor lépett fel a társai által megtámadott személy ellen tettlegesen, midőn a megtámadott menekülésének kivihetése végett pisztolyát elsütvén, ezzel rajta könnyű testi sértést ejtett, midőn tehát az a sérülés következtében erős felindulásba jővén, ily állapotban az ütést rögtön végrehajtotta : cselekménye a btk» 281. §-ának első bekezdése alá sorolandó enyhébb intézkedés alá esik. (1882. június 21. 7001. sz. a.) A szombathelyi kir. törvényszék : Szándékos emberöléssel vádolt D. Ferencz és Pál vádlottakat a szándékos emberölés vádja alól felmentette, de a büntetőtörvénykönyv 306. §-a alapján a