Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)
i«3 lási jegyzőkönyvhez 4 7. alatt becsatolt és «L. Károh » névre szóló községi bízonyitványnyal beigazolja; mihez képest a magánvádló neve a panaszfeljelentésben, valamint a vádlevélben is használt «L. B. Károly) helyett L. Károly névre bíróilag kiigazítandó volt. A most hivatkozott községi bizonyitvánvnyal igazoltatik továbbá az is, hogy L. Károly létező szémély, mint ilyennek keresetjoga tehát kifogás alá a jelen esetben nem vehető. Nem kifogásolható L. Károly keresetjoga a f. évi márczius hó 27-én 9434. sz. alatt felvett jegyzőkönyvhöz 3. alatt csatolt bizonyitvánvnyal igazolni kívánt azon körülményre való hivatkozással, hogy L. Károly tényleges szolgálatban levő katona s mint ilyen magánpanaszosul fel nem léphetvén, csakis felettes hatóságának engedelmével a közvádló által emelhetne panaszt. A jelen esetben érvényesített vád ugyanis a btk. 258., 250 és 261. §§-ra lévén fektetve és a panaszos mint sértett fél jelentkezvén : a fenforgónak állitott sajtóvétség megtorlása iránti indítvány a btk. 268. §-a értelmében vagyis törvényes alapon emeltnek veendő annál is inkább, mert még akkor is, ha L. Károly panaszos csakugyan tényleges szolgálatban levő katona volna, a nem ezen minőségében szenvedett sérelme miatt hivatalból indítandó eljárásnak, tehát a közvádló általi képviseltetésének sem a btk. 270. §-a alapján, sem egyéb törvény vagy szabályok alapján helye nincsen. Végül a vádlott által érvényesített azon kifogás, hogy a vádló a «Szabadság» czimü lap, továbbá a «Darázs» czimü lapnak kiadójaként találván magát sértettnek, keresetjoggal azon okból sem bír, mert a lapok kiadójául nem ő, hanem B. Károly és illetve P. Béla van az illetékes hatóság előtt bejelentve és ugy panaszos a vádlott által a panaszolt módon meg nem sértetett-, azon okból volt birói figyelmen kivül hagyandó, mert azon kérdés elbírálása, hogy a vádbeli közlemény sajtói közzététele által a panaszos ellen elkövettetett e a vádbeli vétség ? nem a törvényt alkalmazó bíróság, hanem az esküdtszék hatásköréhez tartozik, és nem a törvényt alkalmazó biróság által eldöntendő kifogás tárgyát, hanem az esküdtszék által elbírálandó vétkességi kérdést képez. Cs. Kálmán semmiségi panasza és L. B. Károly felfolyamodása folytán a m. kir. Curia 1882. jun. 20-án következő határozatot hozott :
