Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)
mentségéül, s annálfogva elsőrendű vádlott ellen a btk. 473. §-ában megállapított hivatali hatalommal való visszaélés vétségének mind tárgyi, mind alanyi tényálladéka megállapittatván, az abbani bűnössége kimondandó volt és a büntetés kimérésénél: tekintve, hogy a cselekmény a jelen törvény életbe lépte előtt, a midőn 'enyhébb törvényes szabályok hatályban voltak, elkövettetett, azért a btk. 2. §-a alkalmazásával, tekintve továbbá, hogy vádlott kifogástalan előéletű és cselekménye a közrend fentartására irányoztatott, az ily nyomatékos enyhítő körülményeknél fogva a 92. §. értelméhez képest csakis 50 frt pénzbüntetésre stb. elitélendő volt, stb. Ellenben Sz. János másodrendű vádlott, mint községi csendőr az elsőrendű vádlottnak alárendeltje a törvényes felsőbbjének jogos hatáskörében kiadott rendeletet teljesítvén, cselekménye beszámítás alá nem esvén, a btk. 474. § a alapján az ellene emelt vád alól felmentendő volt. Végre M. Milán panasza ügyelembe nem vétetett, mert hogy panaszos a korcsmában avagy a lakásán elsőrendű vádlott vagy ennek parancsára megveretett volna, sem az orvosi bizonyitványnyal, sem a tanuk által nem igazoltatik, ugy szintén, hogy másodrendű vádlott puskáját utána lőtte volna, ezen vádlott kimondásának hitelt adni kellett, mely szerint a puskalövés által jel adatott a távolabb őrt álló csendőrnek, hogy társának segítségére jöjjön és a szökésben levőt elfogja ; annálfogva M. Milán által felhozott panasz be nem bizonyittatván, az igényelt kártéri tésre nézve polgári rendes perutra utasittatik. A bpesti kir. itélő tábla: A kir. törvényszék Ítéletének Z. Pál vádlottra vonatkozó része megváltoztatik, ezen vádlott a btk. 47^. §-a alá eső hivatali hatalommal való visszaélés vétségének vádja és következményei alól felmentetik, Sz. János vádlottra vonatkozó része, az alább felhozott egyéb része pedig az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. Indokok: Z. Pál és Sz. János vádlottak beismerik ugyan, hogv hivatalos eljárásuk közben Sz. Joszim és M. Milánt tettleg bántalmazták, azt állítják azonban, hogy a nevezettek rakonczátlan viseletük miatti letartóztatásuknak ellenszegülvén, őket ütésekkel illették, és hogy ennek folytán ők csakis önvédel-