Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

87 Indokok : Felperes a házassági köteléket alperes ellen táplált engesztelhetetlen gyűlölség alapján kérvén felbontatni tekintve, hogy alperes a maga részéről is neje ellen engesztelhe­tetlen gyűlöletet nyilvánít s a házassági köteléknek ez alapon leendő felbontásába beleegyezik ; tekintve továbbá, hogy a peres házas­felek között kibékülést sem a lelkész, sem a bíróság előtti kibc­kéltetési kísérletek, de még az ideiglenes egy időre lett külön­választatásuk sem eredményezett s a felek határozott válási akara­tuknál fogva a békés házaséletnek visszaállta nem is remélhető ; végre tekintettel arra, miszerint a reformata vallású felperes és héber vallású alperes között Amerikában New-Yorkban kötött házasságnak az amerikai törvények szerinti jogérvényét sem alpe­res sem a házasságvédő nem kifogásolta, ezen házassági kötelék a felek között fenforgó levivhatlan gyűlölet és alperes beleegyezése alapján végleg felbontandó s mindkét félnek más házasságra lép­hetés megengedendő volt. A budapeti kir. itélő tábla : A kir. törvényszék Ítélete meg­változtatik és felperes abbeli kereseti kérelmével, hogy a közötte mint ágostai hitvallású és alperes mint izraelita hitvallású között Észak-Amerikában New-Yorkban 1878. május 16-án polgári uton létesült házassági kötelék feloldassák és mindkét félnek a más házasságra léphetés megengedtessék, elutasittatik. Indokok: Mellőzve annak elbírálását, vajon perben álló felek között a házasság az észak-amerikai törvényeknek megfelelő módon létesült-e vagy sem ? e helyütt első sorban az volt vizs­gálandó, vajon azon kötelék, mely az ágostai vallású felperes és az izraelita vallást követő alperes között külföldön polgári uton létrejött, törvényeink szerint házasságnak minősithető-e ? és vajon azon kötelék feloldása hazánk bíróságainak jogköréhez tartozik-e ? Tekintve, hogy az 1868: LIV. tcz. 22. és 36. §-ai szerint csak az evangelikai mindkét hitfelekezetüek, unitáriusok és izrae­liták válópereinek, továbbá az 1868: XLVIII. tcz. szerint a ve­gyes házassági válópereknek elbírálása tartozik a polgári bírósá­gok jogköréhez, a jelen keresettel indított per pedig a fenébb jelzettek közé annál kevésbbé sorolható, mivel törvényeink szerint a házasság jogérvényesen csupán egyházi szertartás utján lévén megköthető, a polgári házasság intézményét törvényeink nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom