Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)
6i D. szerint B. Sándor ügyvédnek, mint M. és St. czég engedményesének fizetett 1114 frt 15 krnak és járulékainak vissza- illetve megfizetésében nevezett czéget kéri marasztalni. Perujitó fél, ezen a nevezett czég ellen helytelenül indított perujitási keresetével elutasítandó volt, mert tekintettel arra, hogy az engedményező jogai az átengedett követelés tekintetében az engedményesre mennek át, ujitó fél az alapperbeli jogerejüvé vált ítéletek alapján, mint maga beismeri az általa letétbe helyezett marasztalási összegnek járulékaival együtt Dr. Balogh Sándor ügyvéd, mint az alapperbeli felperes czég engedményese által felvehetésébe beleegyezett, az alapper tehát ekként a marasztalási összegnek engedményes kezéhez lett lefizetésével, s nem az engedményező felperessel fejeztetvén be, perujitási keresetét is az engedményes, mint alapperbeli felperes jugutóda ellen kell intéznie. Ujitó alperes felebbezése folytán a kir. tábla 1881 évi szeptember 12-én 2597. sz. a. következő ítéletet hozott: Az eljáró első bíróság Ítélete nem felebbezett intézkedésében érintetlenül, felebbezéssel megtámadott részében pedig helyben hagyatik. Indokok : Mert az abban kifejtett indokok alapján a perbe helytelenül idézett M. és St. czég ellenében már a perujitási kérelemnek nem lehetett volna helyt adni. Ujitó alperesnek további felebbezése folytán a legfőbb Ítélőszék 1881 évi deczember 21-én 1052. sz. a. következő ítéletet hozott : Mindkét alsó bíróság ítéletének megváltoztatásával újító alperesnek ujitott felperes elleni perköltségi joga megállapíttatik, s a kir. törvényszék oda utasittatik, hogy a követelés érdeme felett határozzon. Indokok : Tekintettel arra, hogy a perújítás jogérvényesen megengedtetett, és már ez által közvetve megállapittatott, hogy ujitó alperes, ujitott felperes ellen perelhetőségi joggal bír, az első bíróságok ítéleteinek megváltoztatásával ujitó alperesnek ujitott felperes elleni perelhetőségi joga. megállapítandó és minthogy ez ideig a követelés érdemében itélet nem hozatott, az első bíróság e végett ujabb határozat hozatalára utasítandó volt, még azért is, mert azon egyedüli ténykörülmény, hogy ujitó alperes az elleni