Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

4 1 Indokok : A végtárgyalás folyamán hit alatt kihallgatott L. Tósa és K. Mecza tanuk igazolják, hogy vádlott G. Milán, R. Evicza magánpanaszost a tett helyén levő kocsi felé tolta; í. Gyura tanú bizonyítja, hogy ugyanezen vádlott a magánpanaszost hajánál fogva tartotta és nevezett L. Tósa tanúsítja, hogy K. Evicza J. Jócza segélyével dobatott fel a mondott kocsira, melyen vádlott G. Kozma, a mint maga beismerte, ülve a lovakat készen tartotta, és így világos az, hogy magánpanaszos R. Evicza nem önként követte első rendű vádlottat, hanem hogy szabad akarata ellenére ugyanezen vádlott részéről használt erőszakkal el lett vive a házasság czéljából és hogy másod és harmadhelyen nevezett vádlottak ezen a büntetőtörvény által tiltott cselekmény elkövetésénél segélyt nyújtottak. Vádlottakat tehát és pedig G. Milánt a BEK. 321-ik §-a értelmében a nörablás bűntettében mint közvetlen tettest, J. Jócza és G. Kozmát pedig a BEK. 321-ik §. a) pontja és a 71-ik §-a szerint a nőrablási részesség bűntettében bűnösnek kimondani és e miatt figyelembe véve fiatal korukat, mint enyhítő, konok tagadásukat pedig mint súlyosító körülményt, a BTK. z-ik §-ára való tekintettel az ítéletben kiszabott egy évi s illetőleg 6—6 havi börtön büntetés elszenvedésre, valamint ennek következtében az okozott kár s a bűnvádi eljárási költségek egyetemleges megtérítésére elitélni kellett. A királyi ügyész felebbezése folytán a budapesti kir. ítélő tábla 1881. évi april 6-án, 3786. sz. a. következő ítéletet hozott: A királyi törvényszék ítélete részben megváltoztatik, vádlottak a m. BEK. 321-ik §-a szerint személyes szabadság megsértésének bűntettében és pedig G Milán vádlott mint tettes J. Jocza és G. Kozma vádlottak pedig, a BEK. 69-ik §-ának 2-ik pontja szerint mint bűnsegédek mondatnak ki bűnösöknek. A büntetésre nézve és egyebekben a kir. törvényszék ítélete helybenhagyatik. Indokok : A vád tárgyát képező cselekmény az elkövetéskor fenállott joggyakorlat szerint nyilvános erőszakoskodás, a magy. btk. 321-ik §-a szerint pedig személyes szabadság megsértésének bűntettét képezi, ennélfogva a kir. törvényszék Ítéletét a bűnösségre nézve a m. btk. fenébb idézett §-aihoz képest megváltoz-