Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

27 Tekintettel arra, hogy a kir. itélö táblai Ítéletben felhozott indok nem alapszik oly nyomatékos körülményeken, melyek a btk. 92. §-ának alkalmazását szükségessé tennék, mert ha sikerült volna is vádlottnak beigazolni azt, hogy Gy. Gy. magán panaszos őt előzetesen szemtelennek és gazembernek nevezte, ez által arra felhatalmazva nem volt, hogy önbiráskodásilag ezt saját beismerése szerint még bottal is megüsse, továbbá tekintettel arra, hogy P. I. tanú rendőrbiztos vallomása szerint, vádlott tette népcsoportosulást idézett elő és a főváros egyik legjártabb utczájában dél tájban követtetvén el, botrányt idézett elő ; a kir. itélö táblai Ítélet megváltoztatásával, az első bíróság Ítélete mindazonáltal azon változtatással, hogy a vádlottra, főbüntetésként kimért 14 napi fogház a btk. 91. §-ának alkalmazása mellett 3 napi tartamra leszállittatik, az abban felhozott indokokból hagyatik helyben. 14. Ha rágalmazás és ugyanazon személy által ugyanazon alkalommal egy más meggyalázó kifejezés használatával becsületsértés is követtetik el, ezen két cselekmény a B. T. K. 95. §-ában meghatározott eszmei bűnhalmazatot képezi, és vádlott ezen szakasz alapján egyszerűen a rágalmazás mint súlyosabb büntetéssel sújtandó cselekmény miatt lesz büntetendő. (1S81. évi 2558. sz. ;•.) V. Mihályné többek jelenlétében özv. Zs.-né M. Ágnesről azt állította, hogy gyermekét elhajtotta. Ugyanezen alkalommal V. Mihályné özvegy Zs.-né ellen egyszerűen meggyalázó kifejezést is használt. A zentai kir. járásbíróság: Vádlott a B. T. K. 258. §-ába ütköző rágalmazás és a B. T. K. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében vétkesnek mondatik ki, s két heti fogságbüntetés és a B. T. K. 27. §-ában kijelölt czélra jelen itélet jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő negyven forint pénzbüntetés megfizetésére Ítéltetik. Indokok: Miután vádlott a rágalmazás vétségének elköve-