Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

XXIX mithatóságának, a vétkesség vagy hibásság fokának s a javára szolgálható enyhítő körülményeknek tisztába hozására s az esküdtek ez iránybani kellő felvilágosítására. — Ha a bíróság ezt elmulasztotta, az eljárás megsemmisittetendő ~ ._. — ... ... ... ... i>6 86. Ha valaki ugyanazon becsületsértő állítást egy-egy tanú előtt kétszer hozza fel, fenforog-e a teljes bizonyíték? ... ... ... 168 87. A kir. ügyész jogosítva van nyomozást saját hatáskörében is elrendelni ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 169 89. Az előnyomozást elrendelő birói határozat ellen nincs helye felebbvitelnek ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 175 116. Az indítványát visszavont sértett fél csak akkor marasztaltatik a költségekben, ha a királyi ügyész ezeket felszámította ... —. 233 122. Az elitélt köteles a sértett félnek az ügyvédi képviseltetésből felmerülő költségeket megtériteni ... ... ... ... ... ... ... 249 154. A védő ügyvéd akkor is élhet védencze érdekében jogorvoslattal, ha a védencz a birói határozatba belenyugszik ... ... — _.. 275 146. Indokolás ellen is van felebbezésnek helye .. — ... ... ... 299 A sajtóügyekre vonatkozó határozatok. 77. A politikai eseményeknek rövid ismertetése miatt nem esik az egyébként szépirodalmi tartalmú lap az 1848. évi 18. tcz. 31. §-a alá. 152 í o. A btk. 264. §-ának 3-ik pontja rendeli ugyan, hogy az állitások bebizonyításának még a sértett fél beleegyezésével sincs helye, ha az állított tényre nézve jogérvényes megszüntetési határozat hozatott, melynek az esküdtszék általi bírálata s mintegy felülvizsgálata meg nem engedhető : ebből azonban nem következtethető, hogy okiratok felolvasása és tanuk kihallgatása azon czélból s azon korlátok között se engedtessék meg, hogy a vádlott azokból érveket meríthessen az általa elkövetettnek állított sajtóvétség beszámithatóságának, a vétkesség vagy hibásság fokának s a javára szolgálható enyhítő körülményeknek tisztába hozására s az esküdtek ez iránybani kellő felvilágosítására. — Ha a bíróság ezt elmulasztotta, az eljárás megsemmisittetendő — ... --- --- --- --- --- --- 156 114. Nyomtatványok birói zár alá vétele ellen nincs jogorvoslatnak helye — — '— ~- — -- - -- — — — 231 115. Az 1848: XVIII. tcz. (sajtótörvény) 37. §-a határozottan a kiadót jelöli ki a törvényben elősorolt feltételek betöltése nélkül kiadott időszaki lap közzétételére kimért büntetés tekintetében felelősnek, s ugyanaz tűnik ki a hivatok törvény 30. §-a 3. pontjának tartalmából is, mely szerint a szerző vagy szerkesztő a kiadó mellett csak együttjótállónak tekintetik, a mely mellékkötelezettsége a szerzőnek vagy szerkesztőnek csak ugy képzelhető, ha e kötelezettség első sorban a kiadót vagy tulajdonost terheli, s minthogy a sajtó-