Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

102 50. 1. Az irott hitbér világos adósság gyanánt terheli a férj hagyatékát s pedig első sorban szerzeményi javait. 2. A törvényes gyakorlathoz képest csak az oly szer­zeményi ingóságokból illeti az özvegyet özvegyi örökösö­dés, melyekben ő közszerző nem volt. 3. Az özvegy követelheti, hogy özvegyi tartásdija az örökösnek örökségül jutott ingatlanokon telekkönyvileg biz­tosittassék. (1881. deczember 29. 10238. sz. a.) A debreczeni kir. tszék Fényes Ignácz ügyvéd által kép­viselt özv id. B. Gáborné, N. Mária debreczeni lakósnőnek Ta­kács Ferencz ügyvéd által védett ifjú B. Gábor debreczeni lakós elleni közszerzemény özvegyi örökség kiadása s özvegyi tartásdij iránt indított perében itélt: Felperesnö keresetének részben hely adatván, id. B. Gábor hagyatéki tömege ellen közszerzeményi követelése 1739 frtban, özvegyi öröksége 623 frt 52 krban, Özvegyi tartásdija pedig, méh ben a lakás is beszámítva van, évenkint fizetendő 120 frtban megálla­píttatik s köteleztetik alperes ifj. B. Gábor ez összegeket s ezek­nek i88o.január 20-tól a kielégítésig folyó 6 százalékos kamatait, valamint az özvegyi tartásdíjnak 1880. január 20-tól már lejárt részeit megfizetni, felperesnö keresete többi részével elutasittatik. Indokok : A közszerzeményi jog özvegyi öröklésre és özve­gyi jogra vonatkozó régibb törvén veinek az ideig. tör. sz. 13., 15., és 16. §§. szerint érvényükben fentartatván, mennviben a házasság tartama alatt szerzett vagyonokra törvényeink szerint, kivéve azon eseteket, melyekben a férj szellemi munkássága folytán főszerzö­nek tekintendő, mely eset pedig e perben fen nem forog, a házas­társ közszerzönek tartatik ; továbbá mennyiben a szerzett vagyo­nok ban az özvegynö I. r. 99. és 102. sz. szerint a gyermekkel vagy gyermekekkel egyenlőn osztozik, az özvegyi és hitvesi örök­lés közt pedig lényeges különbség van, mert mig az első korlá­tolt, s az özvegy nőt leszármazó utódok létében is megilleti, utóbbi csak leszármazó utódok nemlétében áll elő, s az összes szerze­ményi, esetleg az összes öröklött javakra is kiterjedt s az ideig-

Next

/
Oldalképek
Tartalom