Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)
86 tett eladásnál fogva P. vevő irányában szavatosságban áll s ebből folyólag az eladott ingatlanokra az eladás előtt eszközlött terhes bekebelezések törlése iránt kereseti joggal bir ítelekk. 119. §. XIV. fej.), mert továbbá a törlési kérelem tárgyát képező zálogjog jelen törlési per feljegyzését előzőleg alzálógjoggal van terhelve, 'melynek törlése per során nem kéretett s így az épségben hagvandó (telekk. 79 §A A iegfőbb ítélőszék a kir. tábla ítéletét helybenhagyta anynyival inkább, mert az örökhagyót személyesítő örökösöknek s uióörökösöknek kereshetőségi jogát megállapítja az ö jogi érdekeltségük is, mely abban áll, hogy a hagyaték rendezését gátló akadályok elhárittassanak s hogy e czélból a telekkönyvileg bejegyzett terhek töröltessenek. Már pedig a hagyatéki iratokból, jelesen az érdekelt örökösök közt 1879. nov. 22. létre jött, gyámhatóságilag is jóváhagyott egyességből kitűnik, hogy ők felperes V. K. Lászlót a hagyaték rendezésére vezető minden peres s perenkivüli lépések megtételére felhatalmazták. Másrészről B. Antalnak 1878. május 4. kelt hitbizomány felállítását czélzó s az örökösök szabadrendelkezését kizáró végrendeletéhez képest alperes adósa F. A. nem is örökölt nevezett örökhagyó után korlátlan tulajdonjogot s megterhelhető ingatlanokat ; minélfogva az érdekelt utóörökösök nem tartoznak elismerni alperes zálogjogának hatályát a kérdéses ingatlanok állagára. Ami pedig az eladott ingatlanoknak a hagyatéki terhek és hagyományok kifizetése után fenmaradó vételárát illeti, ennek is csak haszonvétele lett F. Árpád részére biztosítva, a végrendelet értelmezése s foganatosítása iránt 1879. nov. 22. kötött fenti egyességben ; és alperest semmi sem akadályozza abban, hogy kielégítését, ha azt a vételárból meg nem kapja, az adósa haszonélvezetének tárgyául szolgálandó jövedelmekből s kamatokból szorgalmazza.