Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

20. 1. lía felperesnek a cséplés kezdetén alkalma volt tudomást szerezni arról, hogy a cséplőgép rendeltetésének csak tetemes kárral képes megfelelni és a munkát azonnal, mihelyt a gép rosszaságáról meggyőződést szerzett, be nem állította, hanem a munkát saját kárával is tovább folytatni engedte: ezáltal kárköveteléséről mintegy önkényt lemondottnak levén tekintendő, a cséplés eredménye felett felvett vizsgálat alkalmával a pelyvában maradt szem s a kazalban maradt ép kalászok megszemlélése felett hozzávetőleg kiszámított kárnak megtérítése iránti keresetével elutasítandó. 2. X cséplőgép által állítólag okozott kár nem a szalmában és pelyvában hosszabb idő után talált szemek alapján, hanem a gép működése alatt tartandó szemle utján állapítandó meg. (1881. jul. 27. 3846. sz. a.) A b.-gyarmati kir. járásbíróság Szudy Henrik ügyvéd által képviselt D. Márk felperesnek, Farkas Ferencz ügyvéd által védett W. Wilheini, Berta és W. Ferencz elleni 291 frt 75 kr. s jár. ir. sommás ügyében következő Ítéletet hozott : Felperes keresetével, s "lperesek illetve W. Ferencz a helyi kir. törvszék eöltt 10367/78. sz. a. folyamatba tett, s onnét a prts. 13. §-a értelmében ide áttett visszkeresetével elutasittatik. Indokok : Felperes keresetével el volt utasítandó, mert a cséplés kezdetén alkalma volt tudomást szerezni arról, hogy a gép rendeltetésének csak tetemes kárral képes megfelelni; ha tehát a munkát azonnal, mihelyt a gép rosszaságáról meggyőződést szerzett, be nem állította, hanem a munkát saját kárával is tovább folytatni engedte, ezáltal kárköveteléséröl mintegy önként lemondottnak levén tekintendő: a cséplés eredménye felett felvett vizsgálat alkalmával a pelyvában maradt szem s a kazalban maradt ép kalászok megszemlélése felett hozzávetőleg kiszámított kárnak megtérítésére alpereseket kötelezni nem lehetett. De viszont el voltak alperesek visszkeresetükkel utasitandók, mivel a bizonyítási eljárás folyama alatt kiderült azon körülmény, hogy alperes gépje a czélnak meg nem felelő, s a gabonaszemeknek a polyvába szóródását s az ép kalászoknak kazalbani maradását csakis a gép rosszaságának lehet tulajdonítani; ily körülmények között nem lehetvén jogszerűen felperest arra kötelezni, hogy tetemes kárával az alperes gépjével fejezze be a cséplést. Mindkét fél felebbezése folytán a kir. ítélő tábla következő ítéletet hozott: Az eljáró bíróság ítéletének azon része, mely szerint alperest visszkeresetével egészen elutasította, megváltoztatik, s felperes köteles alperesnek feltétlen 493 frt tőkét annak 1878. nov. 19-től járó 6'/o kamatait megfizetni, továbbá ha felperes megbízottja St. Sámuel