Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)
54 felebbezés folytán valamint Sztr. Gyula részéről beadott felebbezés folytán az ügy a vád alá helyezés kérdésében mindkét vádlott irányában megszüntettetik és az eljáró kir. törvényszék az iratoknak további illetékes eljárás végett az illető kir. járásbírósághoz leendő áttételére utasittatik. Indokok: Mert a kölcsönösen bepanaszolt vádbeli cselekmények iránti eljárás, nemcsak hogy még a btk életbelépte előtt indíttatott meg, hanem még a vád alá helyezés iránt is az elsöbiróság által a határozat 1880. márczius 20. ós igy szinte a btk. életbelépte előtt hozatott és igy M. Józsefet illetőleg a két egyenlő birói végzés ellen közbevetett felebbezés visszautasítására az 1880. évi 37. t. cz. 45. §. nem alkalmazható, nemcsak azért, mert az által a tett elkövetésénél életbelépett büntetőtörvón} nek visszaható erő tulajdoníttatik és nemcsak azért, mert a btk. 2. §-nak rendelete szerint is, a korábbi joggyakorlat, mint a mely a két egyenlő birói határozat ellenére i« megengedte a felebbezóst, mint enyhébb alkalmazandó, de mert maga az 1880. évi 37. t. cz. 47. §-nak második bekezdése is kizárja a 45. §-n»,k alkalmazhatását, mert ebben kimondatik, hogy a btk. életbelépte előtti határozatokra a 45. §. nem alualmazható, és igy ennek alkalmazhatására legalább is megkívánja, hogy a határozatok vagyis mindkét birói határozat már a btk. életbelépte után hozassék. Az érdemben pedig M. József ellenében hozott vádhatározatot megváltoztatni kellett azért, mert az állított sértés napján Sztr. Gyuláné sérelméről kiállított orvosi látlelet a sértést 6 napi gyógyulást igénylő könnyű testi sértésnek jelezi és csakis a viselős állapotú nő kedélyére ható következményeként előidézhető kora szülést nem zárja ki. Az 1879. márczius 2-án kiállított orvosi bizonyítvány szerint a koraszülés ugyan január 26-án és igy a sérelmeztetés után majd két hó múlva bekövetkezett és ezen koraszülés ugy a gyermeknek testi fejletlensége, vérszegénysége az anya bántalmaztatásától szakadatlanul tartó izgatottságnak tulajdoníttatik ugyancsuk nem minden kétséget kizárólag. Eltekintve bár attól, hogy ezen orvosszakértői vélemény sem zárja ki annak lehetőségét teljesen, hogy a koraszülés épen nem a felin^erült kedélyállapot következménye, de nem zárja ki azt sem, hogy ezen kora szülést előidézett kedélyállapot egyéb más okból származott ingerültség következménye is lehetett, de habár mindezektől eltekintve ezen orvosi vélemény szerint okozott ingerültségtől következett is be a koraszülés, ez arra nézve, hogy ezáltal a sulyo3 te3ti sértés elkövetésére indokoltathatnék, el