Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

4 vádlottnak szemébe mondja, miként a kérdéses nyilatkozat tartalma iránt (különben nem tud magyarul olvasni) tévedésbe ejtetett s neki soha panasza nevezettek ellen nem volt, s ilyennek szerkesztésére «beadá.«ára» senkit sem hatalmazott fel. Ezen adatok alapján a M. Kálmán, S. Károly ellen megindított vizsgálat megszüntettetett ; ellenben H. János ellenében hamis vád büntette miatt a bűnvádi vizsgálat megindittatott. H. János daczára az ellenbizonyitékoknak s annak hogy állításai mellett mi bizonyítékot sem tud felhozni, megmaradt tudva hamis állításai mellett, mely állitások ha valóknak bizonyulnának, M. és S. ellenében bűntettben való elmarasztalásnak volna helye. Vádlott bűnösségét fokozza, hogy a községi bizonyítvány szerint ily valótlan feljelentéseket már több izben tett, hogy panaszosok elleni gyanúsításait tudva azok hamis voltát a vizsgálat és végtárgyalás során makacsul fentarfja; ellenben enyhítőül vétetett büntetlen előélete. Vádlott beadott felebbezése folytán a budapesti kir. itélö tábla 1880. nov. 8. 17316. sz. a. következő ítéletet hozott: A vizsgálat és vógtárgyalás által kiderített tényálláshoz képest, tekintettel a B. T. K. 227. §-ára, sem a vád alapját képező bűncselekmény enyhébb minősitésóre, sem a kimért büntetés enyhítésére a B. T. K. 2. §-a alkalmazható nem lévén, a kir. törvényszék ítélete indokainál fogva s azért is, mivel a Br. János által visszavont feljelentésben foglalt vádat kihallgatásakor vádlott magáévá tette , helybenhagyatik. Vádlottnak felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék 1881. évi május hó 23. 522. sz. a. következő ítéletet hozott: i Mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatásával vádlott legifjabb H. János a rágalmazás vétségében mondatik ki vétkesnek ós három havi fogházra Ítéltetik, egyebekben azonban a kir. ítélő tábla Ítélete helybenhagyatik. Mert vádlott ellenében az, hogy ő az általa a törvényszéki elnöknél beadott feljelentésében foglalt és M. Kálmán járásbiró és S. Károly írnok ellen irányzott vádakat tudva hamis voltukat jobb meggyőződése ellenére tette, kellőleg igazolva nem találtatván ós igy a hamis vádnak a B. T. K. 227. § a szerinti ismérve vádlott cselekménvében feltalálható nem lévén, vádlott a hamis vád bűntényében bűnösnek kimondható nem volt; azonban tekintettel arra, miszerint, vádlott maga is beismeri azt, hogy az általa a törvényszéki elnöknél